Idén február 26-a volt az a nap, amikor a városvezetés megtárgyalta és elfogadta az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 36. gödöllői költségvetését. A település 2026. évi büdzséjét – várospolitikai állás- és üléspont szerint – eltérő jelzővel lehet illetni. Talán a „forrásszegénység” és az egyes, nem kötelező feladatok esetében fellelhető „túlzott költekezés” lehetne a két véglet. A képviselőtestület tagsága 30 perces szóbeli kiegészítés (Gémesi György 7 perc, Bárdy Péter 23 perc), majd 61 perces, hozzászólásokkal telt „vita” után 11 igen szavazattal, valamint 3 tartózkodással a több mint hat év elteltével megújult és kibővített városházi épületben biztosított zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek. Ilyen legutóbb 11 éve történt, még az időközben lebontott Szabadság tér 7. szám alatt...
Mekkora durranás lenne, ha a bizonyos körökben hőn áhított 2024-es budapesti olimpia előtt egy évvel Gödöllő lehetne Európa Kulturális Fővárosa. Egyelőre csupán annyi tudható az ügyben, hogy 2023-ban egy magyarországi település érdemelheti ki a titulust, amire pályázni kell. A kiírás várhatóan az év végén jelenik meg, ezt követően a kandidálóknak tíz hónapjuk van arra, hogy elkészítsék az első fordulós pályázati anyagot. A beadványt 12 fős szakértői zsűri bírálja el, akik arról is határoznak, hogy kik juthatnak a második fordulóba. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím odaítéléséről 2018 nyarán várható végleges döntés.
A polgármester számos érvvel (többek között: uniós elnökség 2011-ben, kastély, fesztiválok, Magyar Szabadság Napja, helyi művészeti élet) alátámasztott javaslatát a képviselőtestület tagjai támogatták, így a gödöllői önkormányzat elindul a pályázaton. A költségek és kiadások nem szerepeltek az előterjesztésben.