Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Mekkora durranás lenne, ha a bizonyos körökben hőn áhított 2024-es budapesti olimpia előtt egy évvel Gödöllő lehetne Európa Kulturális Fővárosa. Egyelőre csupán annyi tudható az ügyben, hogy 2023-ban egy magyarországi település érdemelheti ki a titulust, amire pályázni kell. A kiírás várhatóan az év végén jelenik meg, ezt követően a kandidálóknak tíz hónapjuk van arra, hogy elkészítsék az első fordulós pályázati anyagot. A beadványt 12 fős szakértői zsűri bírálja el, akik arról is határoznak, hogy kik juthatnak a második fordulóba. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím odaítéléséről 2018 nyarán várható végleges döntés.
A polgármester számos érvvel (többek között: uniós elnökség 2011-ben, kastély, fesztiválok, Magyar Szabadság Napja, helyi művészeti élet) alátámasztott javaslatát a képviselőtestület tagjai támogatták, így a gödöllői önkormányzat elindul a pályázaton. A költségek és kiadások nem szerepeltek az előterjesztésben.