Gödöllői költségvetés 2023: a számok alapján fejlesztési láz jellemzi a választás előtti évet
Idén február 16-ig kellett arra várni, hogy a városvezetés elfogadja az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 33. gödöllői költségvetését. A település 2023. évi büdzséjéről elöljáróban annyi mindenképpen elmondható, hogy nem a legjobb, de nem is a legrosszabb számhalmaz. A képviselőtestület tagsága csaknem egyórás szóbeli kiegészítés, majd 116 perces vita után 9 igen szavazattal, valamint 5 tartózkodással adott zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek, amire akár a „választási” jelző is ráaggatható. A cikk végén kiderül, mi alapozhatja meg ennek gyanúját…Azzal együtt, hogy az utóbbi években a mindannyiunk életet befolyásoló és megváltoztató koronavírus-járvány, majd a szomszédban immár egy éve zajló háborús konfliktus, illetve az ennek is köszönhető energiaválság (energiaár-robbanás) kedvezőtlen, főként gazdasági hatásai számos bizonytalanságot rejtenek magukban, megállapítható, hogy Gödöllő 2023-as költségvetési tervben nem köszön vissza a „kivéreztetett várost” jellemző állapot. Annak ellenére nem, hogy Gémesi György polgármester amilyen fórumon csak tehet, szóba hozza, hogy az állami költségvetés egyre kevésbé veszi ki a részét az önkormányzati feladatok finanszírozásából.
Csakhogy Gödöllőn ez nem érződik, miután sem a működési, sem pedig a fejlesztési kiadások nem szenvednek hiányt 2023-ban. Ennek alapvetően két oka van: részben az erős helyi gazdaság által növekvő mértékben biztosított adóbevételek, részben az elnyert európai uniós források nyújtotta pénzügyi fedezet.
Városunk idei büdzséjében 14,1 milliárd forintos önkormányzati bevételi és kiadási főösszeggel számolnak (tavaly 11 milliárd forint). Mivel a forrásoldal csaknem 5,5 milliárd forinttal elmarad a költekezésekre szánt összegtől, a büdzsé egyensúlyának biztosítása érdekében 2 milliárd forintos belső finanszírozási célú előző évi költségvetési maradvány, 2,5 milliárd forintos belső finanszírozási célú lekötött bankbetétek megszüntetéséből származó bevétel, valamint 995 millió forintos külső finanszírozási célú hitel- és kölcsönfelvétel (495 millió forint bölcsődefejlesztés, 500 millió forint energiahatékonyságot növelő, valamint közvilágítást fejlesztő beruházásokhoz) bevonása válik szükségessé. A hitelfelvételek pikantériája, hogy azokhoz kormányzati jóváhagyás szükséges, ami a bölcsődeépítési projekt esetében egyszer már nem járt sikerrel.
A kötelezőnek tekinthető működési feladatokkal kapcsolatos kiadásokra megközelítőleg 8,29 milliárd forintot terveznek felhasználni idén (tavaly 6,82 milliárd forint), míg az önként vállalt működési feladatokkal összefüggő kiadásokra megközelítőleg 187 millió forintot szánnak (tavaly 130,5 millió forint).
Megközelítheti a 4,35 milliárd forintot a helyiadó-bevétel
A gödöllői költségvetés bevételi oldalát 2022-ben is komoly mértékben táplálja a helyi adókból remélt mintegy 4,35 milliárd forintos (tavaly 3,3 milliárd forint) anyagi forrás, amiből várhatóan 3 milliárd forintot (tavaly 2,4 milliárd forint) tesz ki az iparűzési adó, 800 millió forintot az építményadó, 295 millió forintot a telekadó és 223 millió forintot a 2016-tól – az önkormányzati kezelésű úthálózat felújítása érdekében – bevezetett, egyesek által azóta is sokat bírált gödöllői sarc, a magánszemélyek kommunális adója.
Mintegy 17 millió forinttal marad el az állam által folyósított támogatás a 2022-es szinttől
A központi költségvetéstől kapott, az általános működést és az ágazati feladatok támogatását szolgáló dotáció – 11,2 százalékkal emelkedve – megközelíti a 2,484 milliárd forintot (tavaly 2,234 milliárd forint). Az állam, beleértve a 86,5 millió forintos energiaár-kompenzációt is, közel 652,3 millió forinttal támogatja a gödöllői önkormányzat általános működését ebben az évben (tavaly 563,6 millió forint).
A gödöllői büdzsé gazdálkodási mozgásterét csökkentő szolidaritási hozzájárulás – 41,5 százalékos növekedéssel – 906,3 millió forintos (tavaly 640,4 millió forint) tételnek felel meg 2023-ban, ezáltal a tényleges állami forrás mértéke kevéssel meghaladja az 1,577 milliárd forintot (tavaly 1,594 milliárd forint), vagyis: uszkve 17 millió forinttal elmarad a 2022-es szinttől.
Több mint 9 százalékkal nőtt Gödöllő adóerő-képessége
Gödöllő iparűzési adóerő-képessége erre az évre a 2,246 milliárd forint (tavaly 2,064 milliárd forint), ami egy főre vetítve – a tavalyi 64.879 forinttal szemben – ebben az esztendőben 70.987 forintra emelkedett (+9,4%).
Az egyetemi városrészen létesítendő bölcsőde lehet az idei év legtöbb pénzt felemésztő fejlesztése
A felhalmozási (fejlesztés és felújítás) kiadások nagyságrendjét 5,507 milliárd forintra kalkulálják ebben az esztendőben (tavaly 3,94 milliárd forint, +39,8%).
• Ebből az előirányzat-halmazból – a teljesség igénye nélkül – a lakó- és nem lakó épületek fejlesztésére közel 2,439 milliárd forint (tavaly 2,17 milliárd forint) áll rendelkezésre. Ebben a keretben a legnagyobb összeget az egyetemi városrészen megvalósuló bölcsőde-építés emésztheti fel: a kalkuláció szerint mintegy 1,396 milliárd forintot.
A polgármesteri hivatal Szabadság tér 6. szám alatti épületének évek óta húzódó, idén talán lezáruló átépítése, bővítése 786,3 millió forintos anyagi tehervállalással (752,5 millió forint kivitelezésre és 33,8 millió forint a kivitelezési szerződésen kívüli kiadásokra) válhat egyenértékűvé 2023-ban. Az egyéb munkálatok között szerepel a toronyóra háromdallamú harangjátékának megalkotása, amit a Talamba ütőegyüttes tagjai komponálhattak meg 508 ezer forintért.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok (MUZA, palotakerti óvoda) energiahatékonyságát szolgáló, pályázati forrásból megvalósuló fejlesztések 393 millió forintra rúghatnak.
• Mindent egybevetve, 937,8 millió forint (tavaly 507,6 millió forint) juthat út-, híd- és járdaépítésre, buszvárók kialakítására, amiből 379,9 millió forint a városközpont és az üzleti park közötti kerékpárút megvalósulásának befejezését szolgálja. Az előirányzat fontos eleme az az 500 millió forint, amit a közlekedési infrastruktúra felújítására szánnak. Ebben a keretben a tervezett projektek között szerepel a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca - Szőlő utca és Szilhát utca találkozásánál kialakítandó körforgalom (alsó képen), valamint a STOP SHOP és a Tesco-áruház közötti átkötő út kiépítése.
• 339,3 millió forint szolgálhatja a városi piac jórészt pályázati forrásból (267,1 millió forint) megvalósítani tervezett fejlesztését.
• Víz- és szennyvíz-közmű rekonstrukcióra 331,6 millió forintot (tavaly 384,2 millió forint), a térfigyelő-rendszer bővítésére 30 millió forintot, informatikai fejlesztésre 99,8 millió forintot (tavaly 125 millió forint) raktak félre.
• A tavaly októberben életre hívott Energia Veszélyhelyzeti Fejlesztési Alap előirányzata 154,3 millió forintos nagyságrendű.
• Említést érdemel még a pályázatokkal kapcsolatos feladatok finanszírozására előirányzott 220 millió forint (benne 100 millió forinttal a Rákos-patak revitalizációjának hosszú évek óta húzódó projektjére szánt önrész).
• Létesítmény-felújításokra 60 millió forintot különítettek el a város idei költségvetésében, és 30 millió forint szolgálhatja az urnahelyek bővítését a Dózsa György úti köztemetőben.
23 százalékkal növelt támogatást élvezhetnek a nonprofit közhasznú gazdasági társaságok
• A gödöllői képviselőtestület működtetése ebben az évben is 100 millió forintot emészthet fel 2023-ban. Az ifjúsági önkormányzat – akárcsak az arborétumban lévő erdei kisvasút üzemeletetője – idén is 2 millió forintos támogatást kap. Ennél félmillióval több juthat a gödöllői (perőci) repülőtérre, míg a cserkészcsapat dotációjára 5 millió forintot szánnak.
• Nincs okuk különösebb panaszra a városban ténykedő civil szervezeteknek (egyesületek), miután részükre 5 millió forintos, pályázati úton igényelhető keretösszeget különítettek el a büdzsében (tavaly 4.240.000 forint).
• A város első embere saját hatáskörben 15 millió forintos (tavaly 12,5 millió forint) polgármesteri keret sorsáról dönthet idén.
• Egy évvel ezelőtt 1.294.571.000 forintos önkormányzati dotációt szavaztak meg a városi alapítású, nonprofit közhasznú gazdasági társaságoknak (VÜSZI, Kalória, MUZA). Ez az összeg ebben az évben 1.593.779.000 forintos nagyságrendre rúg. (+23,1%).
• A Volánbusz támogatása 240 millió forintos tétel (tavaly 130 millió forint), a szakértői és tervezői költségek – miként tavaly, 2023-ban is – várhatóan 125 millió forintra rúgnak.
• A városi marketingre, kommunikációra, díjakra és nemzetközi kapcsolatokra fordítható fedezet mértéke közel 50 millió forintos (tavaly 46,2 millió forint) közpénz injekcióval egyenértékű. A közterületi rendezvények szervezését 50 millió forint (tavaly 24 millió forint) segíti idén.
• A kiemelt művészeti csoportok 25 millió forintos kereten osztozhatnak. A sportszervezetek működési támogatására 17 millió forintos keretösszeg szerepel erre az évre a városi költségvetésben (tavaly 15 millió forint), míg az alsóparki jégpálya üzemeltetésére 21 millió forintot szánnak (tavaly 13,5 millió forint).
• A főtéren – a régi városháza lebontása után kialakított – közösségi- és irodahelyiségek üzemeltetésére a terv szerint 43,3 millió forintot szükséges áldozni idén (a tavalyi előirányzat 40,7 millió forint volt).
• A háziorvosi ügyelet ellátásáért 22,9 millió forint kér el a szolgáltató.
Nem igazán favorizált költséghelyek
Bár, a gödöllői költségvetés számhalmazában, az általános tartalék soron 150 millió forintot (tavaly 100 millió forint) nevesítettek, a dolgok jelenlegi állása szerint 2023-ban is 0, azaz: nulla forintos működési dotációval számolhat a Tormay Károly Egészségügyi Központ.
A máriabesnyői posta újranyitásához alaphangon szükséges nettó 20,8 millió forinttal szemben egy 500 ezer forintos tétel szerepel a költségvetésben, amit a többlet rezsiköltségekre kíván adni a lokálpatrióta klubos többségű városvezetés.
Csakhogy időközben kiderült, hogy a kisposta Máriabesnyőn, a korábbi helyen nem nyitható újra. Alternatív megoldáson dolgoznak, aminek több „lába” van: egy bankautomata kihelyezése mellett, egy vállalkozás a helyszínt, a posta az informatikai hátteret és a dolgozók kiképzését biztosítaná, illetve zajlik az egyeztetés, hogy a tevékenység viteléért milyen mértékű jutalék illetné meg a befogadó vállalkozást.
Ami hiányérzetet kelthet
Nincs utalás Gödöllő idei költségvetésének bevételi oldalán arra, hogy mennyit remélnek/tudnak behajtatni a szálloda-per kapcsán a helyi közkasszát elvileg megillető 489 millió forintos összegből…
Érzékelhető, hogy közeleg a választás
A cikk felvezető sorainak végén utaltunk arra, hogy a város 2023-as költségvetése akár a „választási” jelzővel is illethető. Erre bizonyos kiadási tételek egyértelműen utalnak. Főleg egy olyan helyzetben, amikor szinte mindenki azon töri a fejét, hol tudná megspórolni az alaposan megemelkedett energiaárakra visszavezethető rezsitöbbletet vagy annak legalább egy részét.
A gödöllői büdzsé „rejtett kincseinek” tárházából kiemelkedik a fejlesztési előirányzat csaknem 40 százalékos emelkedése. Ezen felül említést érdemel a közterületi rendezvényekre szánt összeg megduplázása, az önként vállalt feladatokra nevesített tétel 43,3 százalékos növekménye, a polgármesteri keret 20 százalékos bővülése, a megnyilvánulási, illetve esetenként (fő)védnöki lehetőséget biztosító civil szervezeteknek előirányzott keretösszeg 18 százalékos emelése, és ne feledkezzünk meg a marketinges kiadások bő 8 százalékos növekedéséről sem.
Joggal merülhet fel a kérdés: miért 2023-ban kell megnyomni a népszerűséghajhász gázpedált? Főleg azért, mert az önkormányzati választás tervezett időpontja 2024 tavasza, és addig csak egy nyár, egy ősz és egy tél van hátra, és kellő idő szükséges ahhoz, hogy minél látványosabban hasznosulhasson a gödöllőiek pénzét elköltők többségi akarata…
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 26., péntek, Ervin
