Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából életre hívott március 15-i főtéri eseményen a Gödöllői Városi Fúvószenekar térzenéje fogadta az érdeklődőket. Ezt követően Gémesi György polgármester intézett beszédet a szitáló eső és a meg-megélénkülő szél miatt igencsak mérsékelt számú hallgatósághoz, majd a ROKKKA zenekar és a Vaskalapos együttes tagjai, valamint Széphalmi Pál táncművész és Sorompó Attila versmondó által bemutatott, Trombita harsog, dob pereg… című ünnepi műsor, illetve az év elején a 4 millió forintos költségvetési előirányzat terhére felújított Petőfi-szobornál lezajlott koszorúzás, illetőleg a lovasok és lovas fogatok megszokottnál kisebb nagyságrendű felvonulása – először a tavaly novemberben, 76 éves korában elhunyt dr. Bucsy László részvétele nélkül – tette teljessé a gödöllői ünnep programot.
A gödöllői költségvetés február 16-i elfogadásakor tudni lehetett, hogy a Teleki Pál Egyesület harangláb felállítását kezdeményezte a máriabesnyői temetőben, a néha miniszterelnök, gróf Teleki Pál sírjának környezetében. Mivel a temetőben jelenleg nincs harang (más kérdés, hogy ennyi pénzért nem feltétlenül szükséges, mert a Nagyboldogasszony Bazilika közelsége miatt a harangszó jól hallható a temetőben), a műtárgy 25 millió forintos városi költségvetési előirányzatból tervezett létesítésének köszönhetően nem csak a főcserkészhez, Teleki Pálhoz kötődő megemlékezések, hanem a temetések alkalmával is megszólalhatna a harang a sírkertben. Aktuálissá teszi az ötlet megvalósítását, hogy idén van az 1933-as IV. Cserkész-világtalálkozó (jamboree) 90. évfordulója.
Azzal együtt, hogy a késő őszi és téli hónapok egyik meghatározó kihívása az energiaválság kedvezőtlen hatásainak kezelése volt, a Gödöllői Királyi Kastélyban – a takarékoskodásra való ésszerű törekvéseket leszámítva – nem kellett működési korlátozásokat bevezetni. Sőt, a műemlék-együttest működtető gazdasági társaság több, főként az átmeneti bezárásra ítélt Művészetek Házában megvalósítani tervezett programot fogadott be. A különleges helyzet értékelése mellett, az idei évre vonatkozó konkrétumokról és tervekről beszélgettünk dr. Ujváry Tamás ügyvezető igazgatóval.
Elég gyakran fordul elő Gémesi Györggyel, hogy akár képviselőtestületi ülésen, akár más rendezvényen nem fogalmaz pontosan. Nem feltételezzük, hogy szándékosan mondana eltérőt a valóságtól, ám – mivel szavaira később bárki hivatkozhat, vagy készpénznek veheti – időnként érdemes tisztázni, hogy mi számít tényszerűnek. Pláne, ha pénzről, no, pláne, ha közpénzről van szó.
A gödöllői városvezetés január 9-i, rendkívüli tanácskozásán ugyan a máriabesnyői posta esetleges újranyitása szerepelt a napirenden, a város első embere azonban érvrendszerét feltáró monológjában „kitért” más ügyekre is. Amint az az alábbi képkockákon látható és hallható, a gödöllői városháza-beruházáshoz (Szabadság tér 6. szám alatti épület átépítése és bővítése) szükséges pénzügyi többlet-fedezet összegével kapcsolatosan „bruttó 230 millió forint körüli” tételről beszélt. Szavai jól érzékelhetően a mellette ülő dr. Kiss Árpád jegyzőt is elbizonytalanítottságot sugalló fejmozdulatra késztették.
Hogy miért? Vélhetően azért, mert a kivitelezővel 2020 tavaszán aláírt szerződés bruttó 1.269.729.345 forintról szólt. Ez az összeg a későbbiek folyamán többször is változott: 2022 februárjában, az elmúlt évi költségvetés elfogadásakor bruttó 263.449.296 forinttal, illetve további 13.472.818 forinttal (egyéb, generál-kivitelezési szerződésen kívüli munkálatok), majd tavaly augusztusban (a város idei költségvetésének terhére) bruttó 421.413.953 forinttal emelkedett. A három tétel összeadva bruttó 698.336.067 forinttal egyenértékű, vagyis: közel triplája annak, amit Gémesi György elszántan hangoztatott...
További keserű hab a tortán, hogy értesülésünk szerint a városháza-beruházás befejezése még hosszú hónapokig eltarthat, mivel a kivitelezési folyamat lezárása csak új közbeszerzési eljárás kiírásával és lefolytatásával valósulhat meg.