Gödöllőnek nem jött össze a termálvíz-hasznosítás, „bezzeg” Veresegyházon igen
Nem telik el úgy nap mostanság, hogy ne szólna arról hír, melyik önkormányzat mekkora bajban van a megnövekedett energiaárak miatt. Gödöllő is ebben a cipőben jár, így nem volt meglepő, hogy a városvezetés október 6-án átmeneti intézményi bezárásokról döntött, és energia veszélyhelyzeti alapokat (működés és fejlesztés) is életre hívott. Nem is olyan messze településünktől ilyen intézkedésekre nem volt szükség. Geotermiai látlelet.A gödöllői működési korlátozások közepette körbejárta az országos sajtót az a bejelentés, ami a városunktól bő 8 kilométerre található Veresegyház polgármesterétől, a település mindennapjait 57 éve irányító Pásztor Bélától származik. A nehezen vitatható városüzemeltetési tapasztalattal rendelkező Pásztor Béla ugyanis elmondta, hogy Veresegyházon az 1960-as években, illetve az elmúlt időszakban több termálkutat fúrtak, és a mintegy másfél ezer méteres mélységből feltörő 65-70 fokos melegvízzel fűtik az óvodát, az iskolát, az uszodát, a könyvtárat, a művelődési házat, valamint 400 lakást is sikerült rákapcsolni a mára csaknem 18 kilométeres hosszúságú vezeték-hálózatra. Ami a vízhozamot illeti, a bőségre utaló adatok igencsak sokatmondók: 6,5 köbmétert lehet kinyerni percenként, amiből a jelenlegi felhasználás 2 köbméter/perc.
Magyarul: Pásztor Bélának nem fáj a feje a rezsiválság miatt, mint nyilatkozta: elenyésző mértékű drágulással esetleg a szivattyúkat működtető elektromos áram esetében kell szembenézniük. Veresegyházon tehát előre gondolkodtak, és azon fáradoztak, hogy mielőbb és minél nagyobb mértékben függetlenné tegyék a fűtési rendszert a vezetékes villanyáramtól, illetőleg a gáztól.
Szűk 10 kilométerre Veresegyháztól mindez nem valósult meg. Annak ellenére nem, hogy az 1960-as években az alsóparki területen elkezdték a fúrásokat, ám a munkálatok 1969-ben abbamaradtak. A választási ígéretként ciklusról ciklusra újra megfogalmazott termálprogramot 2000-ben újraindították, majd 2006 februárjában ismét fúrások helyszíne volt az Alsópark. Ennek nyoma a lefojtott kutak formájában ma is látható, és minden bizonnyal ez még jó ideig így lesz, miután a talált víz ásványi anyag koncentrációja – állítólag – olyan magas, hogy annak hígítási költségigénye gazdasági szempontból ellehetetlenítené a termálfürdő rentábilis megvalósítását és működtetését.
 Lefojtott alsóparki termálkút 2005 júniusában…
Sokan azt gondolták, hogy a 2010-es esztendő áprilisa áttörést jelenthet a geotermikus energia-hasznosítás gödöllői elterjedésében. A képviselőtestület tagjai többségi szavazással arról határoztak, hogy 5 millió forintos jegyzett tőkével megalakuljon a Gödöllői Geotermia Zrt., amiben a gödöllői önkormányzat 10 százalékos tulajdonrészt kapott. Novemberben elkezdődött a geotermikus kutak fúrása Gödöllő nyugati határában. Célként a 2.500 méteres mélység elérését sem zárták ki, ahol – az előzetes mérésekre alapozva – 110-120 Celsius fokos hőmérsékletű vizet sejtettek. A projekt megkezdése előtt a szakemberek úgy vélték, hogy a mintegy 25 megawatt kapacitású gödöllői hőpiac kiszolgálásához az előzetes számítások alapján településünk főváros felé eső peremén két hőtermelő egységet (négy termelő- és két visszapumpáló kúttal) kell létesíteni, ami 4 milliárd forint körüli beruházási összeget igényel. Amennyiben a várakozások valóra válnak, a városi távfűtés energiaforrása teljes egészében kiváltható lesz geotermikus energiával. Mi több, megfelelő vízhozam esetén villamos energia termelése is felmerülhet. Ráadásul, olyan feliratok is láthatók voltak a helyszín közelében, amik azt hirdették, hogy: Gödöllő, mint az ország legnagyobb zöld városa!
Ma már tudjuk, nem így lett, a fúrások elakadtak. A szakemberek szerint főként azért, mert a gödöllői térség geológiai jellemzői komplexebbek, mint azt az előzetes kutatások alapján feltételezni lehetett, ezért kiegészítő vizsgálatokra volt szükség. Mivel ezek nem adtak okot a derűlátásra, 2011 nyarán a fúrótornyokat elbontották a nagyremetei területen.
A kudarcot követően, a szakterületen jártas, az ország más pontjain eredményes fúrásokat végrehajtott PannErgy Nyrt. illetékesei, szakértők bevonásával addig vizsgálódtak, mígnem kiderítették, hogy a Szadai-vetőtől nyugatra 1.705 és 1.735 méteres mélységben 72,2 Celsius-fokos víz jelenik meg. Ennél is kedvezőbb a helyzet, a Szadai-vető keleti oldalán, ahol 2.092 és 2.180 méter mélyen, az eocén rétegekben 127 Celsius-fokos víz rejlik.
A gazdasági társaság vezetője által készített tájékoztatóban megfogalmazódott, hogy a társaság menedzsmentje továbbra is eltökélt szándékként kezeli a geotermikus erőmű megvalósítását Gödöllő térségében, aminek üzembe helyezése kiválthatja a gáz alapú fűtést a településen. Más kérdés, hogy 2012 júniusában – a szavazati arányokból kiindulva – a vágyvezérelt elképzelést csak a lokálpatrióta klubos városatyák hitték el, a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az MSZP képviselői tartózkodtak.
A kétkedőknek lett igazuk. A három évig húzódó beszédes csendből kiderült: Gödöllő kimarad a geotermikus energia hasznosításából. Nem volt meglepő, hogy 2015 júniusában a gödöllői képviselőtestület tagjai már arról döntöttek, hogy a város kiszáll a Gödöllői Geotermia Zrt-ből, és 10 százalékos részesedését eladásra kínálja fel a többségi tulajdonosnak.
Túl azon, hogy Gémesi György a 2019-es önkormányzati választás kampányában máig meg nem valósult „együttműködést” jelentett be Pásztor Bélával, arra is megpróbáltunk választ kapni, hogy geológiailag – ha úgy tetszik, szakmailag – mi indokolja azt, hogy a két település között csekély földrajzi távolság ellenére Veresegyházon működik a „termálprogram”, Gödöllőn pedig nagyon nem.
A „megoldóképlet” megszerzése érdekében Kovács Barnabás geofizikust, korábbi gödöllői önkormányzati képviselőt kerestük meg, aki annak idején testközelből élte át a gödöllői geotermiai próbálkozás történéseit.
- Igen, ez a projekt szakmailag és gödöllői lakosként is közel állt a szívemhez. Először szeretnék néhány, gyakran keveredő fogalmat tisztázni, aztán elmondom a véleményemet az ügy politikai részéről is, mert – sajnos – a helyi politikának nagy része van abban, hogy Gödöllőn nincs termálfürdő – fogalmazott Kovács Barnabás.
- Gondolom, a talajban rejlő vizek fajtája között van különbség?
- Valóban erről van szó. Röviden feltárva a tényeket, termálvíznek egy meghatározott hőfoknál melegebb, a föld mélyéből természetesen feltörő (20 °C) vagy mesterségesen felhozott (30 °C) vizeket nevezzük. Magyarországon a kedvező geológiai adottságok miatt (a Kárpát-medencét főleg porózus, üledékes kőzet tölti ki) relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz. A föld alatti vizek hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg, ami mutatja, hogy lefelé haladva hány méterenként emelkedik egy celsius fokot a hőmérséklet. Európában ez az átlagérték 33 méter/°C, Magyarországon 20 méter/°C. Ezért Magyarország termálvíz készlete kiemelkedő, közel 1.500 regisztrált termálkút van az országban. Az ország területének 80 %-a alatt található termálvíz, a világon az ötödik legnagyobb termálvíz-készlet nálunk található. A Hévízi-tó pedig a Föld legnagyobb természetes gyógytava. A termálvizet energiaforrásként (fűtésre, elektromos áramtermelésre) és termálfürdőként is hasznosíthatjuk.
Ásványvízről akkor beszélünk, ha az vízben lévő oldott anyagok mennyisége eléri a meghatározott értéket és tartalmaz aktív biológiai anyagot. Hazánkban több mint 250 elismert ásványvíz van.
Gyógyvíznek pedig azokat az ásványvizeket nevezzük, amik fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetételük miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték (közel 300 gyógyvíz van hazánkban nyilvántartva). A vizek ásványi anyag tartalma a földfelszín alatti kőzetek „kipárolgása” (ásványi anyagok, oldott gázok) és a beszivárgó víz közös hatása. A gyógyító hatás nem a hőmérséklettől függ, vagyis a gyógyvíz lehet hideg és meleg is.
- A „szakmázásból” kitűnik, hogy esetünkben a termálvízről, illetve annak hasznosítási lehetőségéről van szó.
- Igen. Mint említettem, a mélyből felhozott termálvíz hasznosítható energiaforrásként és termálfürdőként is. A geotermikus energiát helyi szinten, lokálisan célszerű használni (lásd: Veresegyház). A termálfürdőknél nincs ilyen, a jobb fürdőkbe messzebbről is járnak vendégek. Én a veresegyházi termálba járok, hetente egyszer-kétszer.
- Kissé élcesnek tűnő utolsó mondatából arra lehet következtetni, hogy járhatnál Gödöllőre is?
- A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal geotermikus vizsgálati tanulmánya szerint a geotermikus adatbázisban a Gödöllő koncessziós területre eső fúrások hőmérséklet adatai alapján átlagosan 40°C/km a geotermikus gradiens. Magyarra lefordítva, és a szakmai részt lezárva: a gödöllői termálvíz hasznosítása szakmai oldalról véghezvihető és megvalósítható. Lett volna, ha…
- Ha?
- Véleményem szerint meg is valósult volna, ha nem keverednek bele személyes és politikai érdekek. Mert, persze, van a dolognak – miért pont ennek ne lenne – politikai része is. Ahogy mondtam, azon túl, hogy szakmailag közel áll hozzám a téma, Gödöllői lakosként, a helyi közéletben sokáig részt vevő politikusként is szívügyem volt ez a projekt. Önkormányzati képviselőként 17 éven keresztül néztem értetlenül és szomorúan, hogyan ölik meg politikai célok és érdekek a gödöllői termálfürdő megvalósítását. Természetesen, az ügy politikai részének a tényekhez és a szakmaisághoz semmi köze nincs.
Nyilván nem ez volt, és vélelmezem, hogy nem is ez lesz az egyetlen olyan hasznos és a lakosságnak kedvező projekt, amit valakik feláldoztak a politikai érdekek oltárán. Abban különleges kicsit az évtizedek óta zajló gödöllői termál „szappanopera”, mert győztesei nincsenek, viszont vesztese az egész város.
Gödöllőn már régóta lenne termálfürdő, ha a város bekapcsolódik a 90-es években a Budapest körüli termál-gyűrű projektbe. Minden adott volt, Gödöllőnél sokkal „gyengébb” kategóriájú települések is részt vettek benne, kaptak pénzt és megépült a termálfürdőjük. Érthetetlen, indokolhatatlan, hogy Gödöllő miért nem csatlakozott.
- Mire gyanakszol, miért nem?
- Amit erről gonolok, részemről csak spekuláció, információmorzsákból összerakott fantazmagória, amivel azóta is próbálom keresni a válaszokat a „miért?”-re.
Mivel racionális szakmai indokok nem nagyon találhatók, nehezen tudom elhessegetni a gondolatot, hogy Gödöllőnek azért nincs már évtizedek óta termálfürdője, mert a pénzt az akkori MSZP kormány adta volna rá, Gödöllő városvezetőjének pedig – akkor országos politikusként (MDF-alelnök) – politikailag nem nagyon volt ínyére, hogy pénzt kérjen vagy elfogadjon az MSZP-kormánytól.
A legendássá vált „Nem kell a kommunisták pénze!” mondatot azóta is csak névtelenül hajlandóak kimondani az akkori „közelállók”. Persze, ez ma már csak történelem, lehet, hogy csak legenda, de attól a tények tények maradnak: Az országos politikusi álmok is szertefoszlottak, és Gödöllő is termálfürdő nélkül maradt.
 Fúrások a város nyugati határában, a nagyremetei területen, 2011-ben
- És ma már tudjuk, hogy energiaforrásként sem használták fel fűtésre…
- Ha valaki visszakeresi, hogy az eltelt évek alatt hányszor és hányféleképpen került a termálvíz témája a testület elé, az láthatja, hogy milyen rosszul, milyen szakmai dilettantizmussal kezelte a városvezetés az ügyet. Pedig ez tényleg olyan városi projekt lehetett volna, aminek mindenki örül. Ezért megmagyarázhatatlan, hogy nem sikerült azóta sem megépíteni. Megmagyarázhatatlan, így aztán mindenkinek megvan a saját véleménye róla. Nekem is.
Egy ilyen projekt megvalósítása nem olcsó, nagyon sok pénzbe kerül. Ha pedig az állami támogatás nem kellett, akkor nincs más út, vállalkozói tőkét kell bevonni. Okosan, kizárólag a város érdekét szem előtt tartva tárgyalva. Én itt látom a problémát. Az a véleményem, hogy ezen bukott el a dolog. Az az érzésem, hogy személyes érdekek és kiegyezések miatt nincs azóta sem termálfürdő Gödöllőn.
A mai gazdasági helyzetet látva pedig nem vagyok optimista, nem sok esélyét látom, hogy a következő években/évtizedekben az itt lakók fürödhetnek a város termálfürdőjében. Ezt a projektet sok évvel ezelőtt elbaltázták, azóta pedig folyamatosan félremenedzselik. Úgy tűnik, ez a projekt Gödöllő számára hosszú időre elveszett. Elveszett, mert a személyes politikai és egyéni érdekek fontosabbak voltak mint a városlakók komfortja.
Titokban abban reménykedem, hogy azok a személyek, akiket felelősség terhel, akik miatt meghiúsult a gödöllői termálfürdő projekt, azok legalább néha éreznek egy kis lelkiismeret furdalást.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 26., péntek, Ervin
