Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
November 17-én, a gödöllői képviselőtestület ülésén a városatyák döntöttek arról, hogy a következő esztendő első napjától – a jelenlegi jegybanki alapkamat 13 százalékos mértékét két egységgel meghaladó mértékben – 15 százalékkal megemelik az alábbi díjakat:
• 1.500 négyzetméternél nagyobb és kisebb területű mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok, illetve rekreációs földhasználat haszonbérleti díja. • Földterület és közterület használati díja. A gödöllői önkormányzat 4 darab bérleti- és 10 darab használati szerződéssel, valamint 2 darab közterület-használati szerződésként kezelt szerződéssel rendelkezik. Ezen felül 7 darab üzlet működését engedélyezték közterületen, illetőleg 192 garázs-felépítmény foglal el közterületet a városban.