Idén február 22-ig kellett arra várni, hogy a városvezetés elfogadja az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 34. gödöllői költségvetését. A település 2024. évi büdzséjéről elöljáróban annyi mindenképpen elmondható, hogy amolyan választási évre jellemző számhalmaz. A képviselőtestület tagsága 42 perces szóbeli kiegészítés, majd 106 perces vita után 9 igen szavazattal, valamint 5 tartózkodással adott zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek, aminek végrehajtását nem ugyanaz az összetételű képviselőtestület kezdi meg, mint amely befejezi...
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából meghirdetett március 15-i főtéri eseményen a Gödöllői Városi Fúvószenekar térzenéje fogadta az érdeklődőket. Ezt követően Gémesi György polgármester intézett beszédet a hallgatósághoz, majd a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének és gyermekkórusának tagjai által bemutatott, A nép hangja… című ünnepi műsor, a tavaly felújított Petőfi-szobornál lezajlott koszorúzás, illetőleg a lovasok és lovas fogatok felvonulása tette teljessé a kora délutáni órákban az alsóparki lovasbemutatóval zárult gödöllői ünnep programját.
Március 22-e és 24-e között a budapesti BOK-csarnok volt a helyszíne a férfikardozók világkupájának. A verseny utolsó állomása volt az olimpiai kvótáért április 1-jéig zajló kvalifikációs folyamatnak. A magyar csapatnak már nem kellett izgulnia, hiszen korábban már bebiztosította párizsi részvételét. A kérdés csupán az volt, hogy milyen kiemelési számot kaphatnak a fiúk az ötkarikás játékokon.
Drónokkal, lézer alapú LIDAR-szkennerrel, valamint hiperspektrális kamerával végeztek háromdimenziós épületfelmérést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tulajdonában lévő babatpusztai istállókastély területén, a Homlokzat az épület arca projekt keretében.
A projektben az egyetem szorosan együttműködik az ABZ Drone számtalan nemzetközi képesítéssel rendelkező szakértői csapatával, akik a külföldi trendek és a hazai folyamatok felmérésével a mezőgazdasági és építőipari feladatok ellátását helyezték fókuszba. A cég ipari drónokkal kapcsolatos széleskörű szolgáltatásai és tapasztalatai fontos segítséget jelentenek a megvalósítás során.
A szakmai koordinátorként a MATE kutatója, dr. Máthé László által felügyelt közös munka egyik első lépéseként valósult meg a babatpusztai istállókastély részletes felmérése, amit I. Grassalkovich Antal építtetett még 1750-ben. Örökösei azonban keveset törődtek az uradalommal, így az később zárgondnokság alá is került. Babatvölgy 1976-ban került a gödöllői egyetem tulajdonába, ahol 1994-ig működött Vadbiológiai Állomás. A terület ma is a MATE tulajdonában van, több mint 25 éve ugyanakkor nincs funkciója.
Az istállóskastélynál speciális ipari drónokkal, lézer alapú LIDAR-szkennerrel, valamint hiperspektrális kamerával egyaránt végeztek méréseket a szakemberek. Utóbbi azért érdekes, mert ezek segítségével biológiai jelek (például: algásodások) detektálhatók az építőanyagokon, homlokzati elemeken vagy a vakolaton. A mostani felmérés az épület egy későbbi költséghatékony felújításához kiemelkedő segítséget jelenthet.
A távérzékeléssel nyert adatok alapján a felújítást igénylő felületek időben azonosíthatók, a bonyolult homlokzati elemek 3D nyomtatási technológiával egyszerűbben pótolhatók, a műemlékek rekonstrukciója pedig pontosan és költséghatékonyan valósítható meg.
A méréseken a MATE újonnan megalakult Drón Munkacsoportja, valamint az Innovázió hallgatói innovációs ötletverseny döntőjébe jutott FEFAR-csapat tagjai (Búza Dániel, Fórián Gergő, Vilcsek Viktor) is részt vettek. Forrás: MATE Médiaközpont