Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Tevékenységük közös fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). A megállapodás célja, hogy az egyetem még inkább gyakorlatorientált alap- és mesterképzést biztosítson hallgatóinak, amihez a Magyar Közút – többek között – gyakorlati képzési- és ösztöndíj-lehetőséget is biztosít majd.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a megfelelő szakmai utánpótlás biztosítása érdekében a gyakorlatorientált duális képzésre, ennek köszönhetően pedig egyre több fiatal szakember csatlakozhatott a társasághoz. Ebben a sikerben nagy szerepe van a számos felsőoktatási intézménnyel kötött széleskörű együttműködési megállapodásoknak, aminek legújabb állomása a gödöllői székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lett.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a felsőoktatási intézmény illetékesei június 2-án ünnepélyes keretek között látták el kézjegyükkel az együttműködési megállapodását, amit az egyetem részéről prof. dr. Gyuricza Csaba rektor (képen jobbra), a közútkezelő részéről pedig a gazdasági társaság vezérigazgatója, Szilvai József Attila (képen balra) írt alá. Forrás: MATE Médiaközpont