Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Hazám dísze, gyermekkorom bölcsője, O Gedellő!

2021-03-19 10:27:19

220 éve Gödöllőn született és 175 éve Pesten hunyt el ifjabb Kovacsóczy Mihály (1801.március 19. – 1846. január 13.) író, hírlapíró, az első magyar napilap megteremtője.

Apja, a régi nemesi családból származó Kovacsóczy Mihály gazdatiszt volt a gödöllői és sződi Grassalkovich-uradalomban. Anyja, a szintén nemesi származású Foltényi (Foltin) János gödöllői uradalmi prefektus lánya, Foltényi (Foltin) Mária. Házasságukból több gyermek is született.

A Kovacsóczy-család híres írót adott a magyar irodalomtörténetnek ifjabb Kovacsóczy Mihály személyében. Lányuk, Kovacsóczy Johanna pedig a nemesi származású hatvani uradalmi gazdatiszt Speth (Spett) Ferenc felesége lett. Egy gyermekük született, Spett Vilma, aki Ambrus József Csíkszeredából származó nemeshez ment feleségül. (Ebből a frigyből született többek között Ambrus Zoltán író is.)
Foltényi (Foltin) János tehát ifjabb Kovacsóczy Mihály nagyapja, Ambrus Zoltánnak pedig – az itt elérhető családfa szerint – anyai ágon dédnagyapja volt.

Érdekességként megemlítem, hogy Kovacsóczy Johanna unokatestvére, Foltényi (Foltin) Vilmos színész nagy hatással volt a gyermek Ambrus Zoltánra. Talán ennyi irodalmár-színész felmenő és rokon nem véletlenül határozta meg a későbbi pályáját.

Az uradalmakban szokás volt, hogy a gazdatisztek gyermekei egymás közt házasodtak és a születendő gyermekek keresztszülei lettek. Az 1801. március 19-én született ifjabb Kovacsóczy Mihályt neves személyek tartották keresztvíz alá: Török Ignác és felesége, Kohrer Franciska (a későbbi aradi vértanú, Török Ignác tábornok szülei). Erről hiteles bejegyzés olvasható a katolikus plébánia anyakönyvében (Györe Zoltán: Gödöllő lakosságának genealógiája, Gödöllő, 2006)

.

Kovacsóczy Mihály Egerben tanult, papi pályára készült, végül azonban Pestre ment, ahol jogot hallgatott és ügyvédi oklevelet szerzett, de ügyvédséggel nem foglalkozott, hanem több főúri háznál, mint nevelő működött. Már ekkor írt és fordított, de igazi írói működése Kassán kezdődött, ahová akadémiai helyettes tanárnak nevezték ki. Itt szerkesztette a Nefelejts című almanachot, valamint a Szemlélőt is a Literaturai Lapok című melléklettel. Abaúj megye megbízásából Kassán a Magyar Színház igazgatója lett; ekkor több színdarabot fordított. 1841-ben Pestre költözött és itt szerkesztette a Közleményeket a Literaturai Lapokkal, mely az első naponként megjelenő lap volt. 1843-tól a Nemzeti Ujságot szerkesztette, melynek új lendületet adott. A széles műveltségű, tehetséges irodalmár jártas volt az olasz, francia, sőt spanyol nyelvben is. Saját lapjaiban megjelentette németből és angolból fordított esztétikai, pedagógiai és vegyes tartalmú cikkeit, könyvismertetéseit és színikritikáit is.

Nagy becsben tartotta szülőföldjét, és mikor 1842. szeptember 5-én Gödöllőn járt, e szavakat jegyezte be A gedellői urasági kastélyt és díszkertet látogatók névkönyvébe
(Kaján Marianna, a Gödöllői Királyi Kastély történész-muzeológusa adatközlése az országos Széchenyi Könyvtárban található vendégkönyvből, amibe még Petőfi Sándor is írt!):

„Hazám dísze, gyermekkorom bölcsője, O Gedellő!
Alkotóid emléke, áldva maradjon a késő ivadéknál.
A derék nem fél az idő sírjától, ragyogva kitör a föllegek ködéből s ivadékod áhítattal
emlékszik neved fényes herczegi ház.”


Ifjabb Kovacsóczy Mihály felfelé ívelő karrierjét betegsége törte ketté és fiatalon, mindössze 45 évesen mellvízkórban hunyt el Pesten, 1846. január 13-án. Megfontolásra ajánlott, hogy Gödöllőn  – például – utca őrizze az emlékét. Szlávik Jánosné


Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online