A magunkon spórolunk Gémesinél a gödöllői képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának lefelezését jelenti
Gödöllő 2020-as költségvetésében 96.415.000 forintot irányoztak elő a települést irányító képviselőtestület és az ahhoz kapcsolódó szakmai bizottságok éves működtetésére. Amikor ez a döntés megszületett, még nem lehetett tudni, hogy tavaly március közepétől megváltozik az élet: elsődleges feladattá szinte mindenhol a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó intézkedések végrehajtása lép elő. Megtapasztalhattuk, mit jelent a különleges jogrend, a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás, valamint azt is, hogy a képviselőtestületre bízott feladat- és hatásköröket – kevés kivételt leszámítva – a polgármester veszi át, és egymaga határozhat, akár költségvetési kérdésekben is.Egyelőre nem tudni, idén miként alakul a helyzet, de Gémesi György arra készül, hogy február 11-én lesz költségvetése erre az évre a városnak. A dolgok jelenlegi állása szerint, igencsak takarékos. Főleg, ami az önként vállalt feladatok például: sportklubok, kulturális csoportok) finanszírozását illeti. Településünk első embere januári online fogadóórájában – mások mellett – elmondta, hogy javaslatot tesz a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjának megfelezésére. Indítványával számításaink alapján, éves szinten, járulékok nélkül közel 18,5 millió forint spórolható meg.
Ha már ekkora a gazdálkodási bajt okoz a bevételkiesés, arra gondoltunk, teszünk egy másik javaslatot, ami szintén a gödöllői önkormányzat saját magán történő takarékoskodását célozza meg. Íme:
A korábbi években Gödöllőn az volt a kialakult gyakorlat, hogy a képviselőtestület tagjai, a rendkívüli összejöveteleket nem számolva, évente legalább 9 alkalommal (5 tavaszi-nyári és 4 őszi-téli tanácskozás) összeülnek. Az elmúlt esztendőben ez a szám a járványügyi korlátozások miatt négyre (február, március, szeptember, október) zsugorodott, úgy, hogy csupán a februári eszmecserén vehetett részt bárki, a többin – a képviselőkön kívül – a napirendekhez meghívottak, illetve a technikai személyzet lehetett személyesen jelen.
Mindezek alapján kijelenthetjük, új helyzet alakult ki az önkormányzat(ok) döntési rendszerében, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a véleménykülönbségekből adódó esetleges viták kialakulását, a pro és kontra érvek szemtől szembeni ütköztetését is. Fiskális szempontból nézve, a különleges jogrend idején nem csak a testület nem hívható össze, hanem a szakbizottságok képviselő és nem képviselő tagjai sem találkozhatnak hivatalos ülésen. Felmerül tehát a kérdés: a veszélyhelyzet idején milyen mértékben és intenzitással tudják elvégezni az eskü alatt vállalt feladatokat, amiért havi tiszteletdíjat kapnak?
A magunk részéről a számok nyelvén válaszolnánk a kialakult, és előreláthatólag 2021-ben is – részben vagy egészben – folytatódó helyzetre.
A gödöllői önkormányzat munkáját jelenleg nyolc szakbizottság segíti. Mindegyiknek kilenc tagja van, öt képviselő és négy külsős. A vonatkozó törvény értelmében mindössze egyetlen bizottság életre hívása kötelező, a pénzügyié. Nézzük, hogy járulékok nélkül mennyit lehetne átmenetileg spórolni városunk költségvetésben, ha
• hét bizottságot megszüntetnénk és az egyetlen megmaradt bizottságnak nem lenne külsős tagja, akkor éves szinten 17.280.000 forint maradna meg.
• a bizottsági elnököket (4 fő) és a tanácsnokokat (2 fő) megillető többlet-javadalmazást megvonnánk, akkor évi 5.760.000 forint maradna a helyi közkasszában.
• a feladatok és megjelenési kötelezettségek csökkenése okán az egyik alpolgármesteri státuszt felszámolnánk, és a személy visszaminősülne képviselőnek, akkor éves szinten 8.580.000 forintot „nyernénk”, 8.400.000 forintot a bruttó béren, további 180.000 forintot a költségátalány és a képviselői tiszteletdíj közötti különbségen (a saját gépkocsi hivatalos célú használatát és a hivatali mobiltelefon-használatot nem vettük figyelembe).
Összegezve: éves viszonylatban 31.620.000 forint „talált pénzről” beszélhetünk, ami a járulékokkal együtt 50 millió forint körüli spórolást eredményezhet.
Tekintettel arra, a cseppet sem mellékes körülményre, hogy az egyik politikai oldalról azt halljuk, az önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket a járvány elleni védekezésből, miközben a helyhatósági rendszer jövőéért aggódók azt szajkózzák, kivéreztetik az önkormányzatokat, ami a településeken élő emberek életminőségének drasztikus romlásához vezethet, talán érdemes lenne elgondolkodni a nadrágszíj-húzás fentebb vázolt formájának megvalósításán.
Ráadásul, a gödöllői önkormányzat történetében nem lenne példa nélküli a bizottsági struktúra kurtítása, hiszen 2002 ősze és 2004 február vége között – túl azon, hogy a szavazategyenlőség miatt nem volt alpolgármestere a városnak – csupán négy szakbizottság (pénzügyi, jogi, gazdasági, kulturális) működött, méghozzá, külsős tagok nélkül, paritásos alapon (3-3 fő mindkét oldalról). És akkoriban csak 12-12 arányú szavazati patthelyzet volt, nem világjárvány…
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 18., csütörtök, Andrea
