Egyre-másra alakulnak a Tisztelet és Szabadság Pártja rövidítésének betűit viselő TISZA-szigetek országszerte. Néhány hónapja Gödöllőn sem volt ez másképp, mivel augusztus utolsó vasárnapján az alsóparki Világfánál életre hívták azt a helyi egységet, amely – a TISZA-pártiak megfogalmazása szerint – „a 2026-os parlamenti választásokig őrizni fogja a lángot és akkor rettentő fontos szerepe lesz a NER-t elsöprő tűz fellobbantásában”. Az eseményen jelen volt dr. Kollár Kinga is, aki májusban, Magyar Péter gödöllői látogatásakor úgy fogalmazott: „büszke vagyok rá, hogy Gödöllő a második otthonom. Gödöllő mindig is a szabadon gondolkodók városa volt, és biztos vagyok benne, hogy az is marad”.
Június 9-én a jogi és közgazdász végzettséggel egyaránt rendelkező dr. Kollár Kinga két mandátumot is szerzett: bejutott az Európai Parlamentbe, valamint tagja lett az október 4-én megalakult fővárosi közgyűlésnek is. Őt kérdeztük.
Június 9-én, az önkormányzati választáson résztvevő gödöllői polgárok úgy döntöttek, hogy a GDL Pelikán Szövetségben a Városért Egyesület jelöltjei kizárólag a kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, méghozzá: háromhoz. Tekintettel arra, hogy a civil szervezet színeiben indultak közül négyen a szeptember végén leköszönő képviselőtestületnek is tagjai voltak, adódott a kérdés: miként változik a várospolitizálás az új helyzetben? Az egyesület elnökével, Debreczeni Attilával beszélgettünk.
Bő egy év alatt, 2018 novembere és 2019 novembere között három elnöke is volt az Észak-Kelet Pest es Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulási Tanácsnak. Gémesi György lemondása után a katasztrófavédelem vette át a szemétszállítási feladatellátást, Fördős Attila büntetőfeljelentéseket tett, amiket a nyomozóhatóság elutasított. A kialakult, feszültségektől sem mentes helyzet normalizálása Juhász István kistarcsai polgármesterre, mint a társulási tanács új elnökére (bár, Gémesi György vitatja a választás jogszerűségét) vár, aki szakmai csapatával nekilátott a munkának, és reméli, hogy a politikai csatározások helyett az ésszerű gazdálkodást szolgáló megoldások, javaslatok mellé állnak majd a településvezetők, a szemétszállítást igénybe vevő mintegy 300 ezer fős lakosság megelégedésére. Juhász István arról is beszélt: szeretné, ha a katasztrófavédelmet egy év múlva ki lehetne iktatni a rendszerből.