 2024. április 20., szombat, Konrád, Tivadar |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- ELSŐ KÉZBŐL
Amint arról az MTI is beszámolt, április 20-án, szombaton kezdődik a hivatalos választási kampány, attól a naptól a választópolgárok – köztük a gödöllőiek is – már ajánlásokat is tehetnek a június 9-én esedékes önkormányzati-, nemzetiségi- és európai parlamenti (EP) választásokon induló képviselőjelöltekre, listákra.
Adományokból vásárolt a kismamák számára fontos készüléket a gödöllői eü-központ - AKTUÁLIS
- MINDENNAPI
- SPORT
A fitnesz és a jólét holisztikus megközelítéséről híres pilates számos előnyt kínál minden szinten a gyakorlók számára. A szőnyegen végzett pilates-gyakorlatok mellett a pilates-gépek integrálása új dimenziót ad a gyakorlatnak.
Sportlövészet, olimpiai kvalifikáció: kevésen múlt Mészáros Eszter kvótaszerzése Rióban - RIASZTÁS
- KITEKINTŐ
Egy elszalasztott lehetőség: a gödöllői Montmartre
| 2019-07-30 11:15:34 |
Varga Kálmán történész-muzeológussal legutóbb az elmúlt év decemberében közöltünk riportot a Grassalkovich-kastély jelenlegi helyzetének problémáiról. Már akkor felmerült, hogy Gödöllőnek nem csak a kastély jelent különleges kulturális örökséget, hanem az 1901 és 1920 között működött művésztelep is. Folytatva a korábbi beszélgetést, a szakember most erről mondja el a gondolatait.
- Amikor a kastély múzeumi terveit elkészítette 1988-1993 között, ön a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója volt. Ha jól emlékszem, akkor kidolgozott egy nagyobb léptékű múzeumi fejlesztési programot, ami a száz évvel ezelőtti művésztelepre is kiterjedt.
- Hú, de régen volt már… de igen, valóban így volt. A város kulturális fellendítése szempontjából is izgalmas elképzelés a történeti-művészeti örökség két pillérére, a kastélyra és a gödöllői művésztelepre építette volna fel a város értékőrző munkáját és turisztikai jövőjét. Utóbbinál azonban nem múzeumi zárványban gondolkodtam, hanem egy gödöllői Montmartre kialakításában.
- Hallhatnánk egy kicsit bővebben az egyfajta „művészeti negyedre” vonatkozó ötletről?
- A kastélyról nem kell beszélnem, hiszen a tervek jórészt megvalósultak. Talán csak annyit – és ez érinti a művésztelep ügyét –, hogy az én elképzelésem szerint a városi múzeum a kastélymúzeumba integrálódott és a Hamvay-kúriát – a 19. század végi tradícióknak megfelelően – Erzsébet királyné szállodaként hasznosítottam volna, ezzel is vonzóbbá téve a kultuszát. Korhű kialakítással de high-tech komforttal, ugyanis a két elv nem feltétlenül áll szemben egymással. A művésztelep esetében abból indultam ki, hogy Gödöllő szerencsés helyzetben van, mivel a korát meghaladó művészkolónia hiteles épületei megmaradtak az egykori Erdő, ma Körösfői utcában. Áll Belmonte Leó és Nagy Sándor háza (képen), megvan az újjáépített szövőműhely, a Körösfői-ház, a Remseyek otthona, és legalább ennyire fontos, hogy él a szellemisége is, természetesen korszerű tartalmakkal. Maga az utca, ahol ezek az épületek sorjáznak, még 18. századi, Grassalkovich-telepítésű része a városnak és felfut az Erzsébet-parkhoz. Hangulatos hely, tele régi házakkal… Szóval, ideális lett volna művészutcává fejleszteni. Tudatos helyi művészetpolitikával, stratégiai gondolkodással és – persze – évek munkájával elérhető lett volna, hogy pezsgő, turisztikailag is izgalmas művészeti élet költözzön oda, amire más szolgáltatások is épülhetnek. A fentebb, majd imént elmondottak nem jelentik azt, hogy a városi múzeumban lévő gyűjtemény „hontalanná” vált volna: egy klasszikus múzeum éppen az utcában lenne indokolt, akár egy országos közgyűjtemény, például, a szintén sok művésztelepi művet őrző Magyar Nemzeti Galéria támogatásával.
- Az igazsághoz tartozik, hogy működik ott egy iparművészeti műhely…
- Igen, mégpedig egy remek és termékeny alkotóközösség! De éppen az ő sikerük mutatja, hogy a hiteles épületeken túl, a magas művészi színvonal teremtett volna szellemi lehetőséget a helyi Montmartre kialakításához. Ám az egykori művészházak valamelyike helyett kaptak egy meglehetősen jellegtelen, lakóház múltú épületet, az egykori művésztelep tagjainak művei pedig amolyan zárványként visszaszorultak a múzeum gyűjteményébe. Az egészből éppen az hiányzik, amit „ars loci”-nak, azaz, a hely szellemének mondanak, és ami egyébként idegenforgalmat generáló erő is lenne.
- Közel harminc esztendeje fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. Elmúlt volna felettük az idő?
- Nem hinném, ugyanis a kellemes hangulatú utca megvan, a művésztelep épületei ma is állnak és jeles alkotók élnek a településen. A művészutcához szükséges történeti és szellemi feltételek tehát adottak, ezért úgy vélem, várospolitikai kérdés ennek kihasználása. Nyilván nem rövid, néhány éves távlatban kell gondolkozni, hiszen izgalmas program alakítható ki a meglévő alapokra – például: művészeti oktatás, manufaktúrák –, és ehhez egyéb feltételeket is meg kell teremteni, amihez idő kell. Csak végre el kellene indulni, ki kellene használni azt az örökséget, ami kizárólag Gödöllőnek adatott meg, és ami a kastélyba látogató százezernyi turistát újabb művészeti-kulturális értékkel marasztalhatja városunkban. Fotók forrása: nemartdecor.blog.hu, mapio.net
A kezdeményezésnek különleges aktualitást ad egy közelgő centenárium, nevezetesen: jövőre lesz 100 éve lesz annak, hogy az egyik alapító, Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) halálával megszűnt a méltán világhírű gödöllői művésztelep, a magyar szecesszió központi iskolája.
Magyarország
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
