Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
A volt és a jelenlegi Városháza „dolgaival” kapcsolatosan tett fel kérdéseket a gödöllői képviselőtestület május 30-i tanácskozásának egyebek napirendi pontjainál Molnár Árpád. A Fidesz-KDNP színeiben politizáló városatya részben azt tudakolta, hogy eddig mennyibe került a régi épület bontása és az új térfelület kialakítása. Másrészt pedig arra volt kíváncsi, hogy áll az erre a célra most használt épület bővítésével összefüggésben megindított közbeszerzési eljárás, igaz-e, hogy a kivitelezésre pályázók 1 milliárd forint feletti ajánlatot tettek.
A felvetésekre Gémesi György válaszolt. Az elsőre azt mondta, hogy mivel minden adat nyilvános és rendelkezésre áll, könnyen ki lehet számítani az eddig elköltött összeget. A közbeszerzés kapcsán a polgármester úgy reagált, hogy a feladatra előirányzott fedezetnél – véleménye szerint a folyamatosan növekvő építőanyag-árak miatt – magasabb ajánlatok érkeztek, ezért eredménytelen lett az eljárás, és a költségcsökkentésre alkalmas tételek felmérése után újat kell majd kiírni.