Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából életre hívott március 15-i főtéri eseményen a Gödöllői Városi Fúvószenekar térzenéje fogadta az érdeklődőket. Ezt követően Gémesi György polgármester intézett beszédet a szitáló eső és a meg-megélénkülő szél miatt igencsak mérsékelt számú hallgatósághoz, majd a ROKKKA zenekar és a Vaskalapos együttes tagjai, valamint Széphalmi Pál táncművész és Sorompó Attila versmondó által bemutatott, Trombita harsog, dob pereg… című ünnepi műsor, illetve az év elején a 4 millió forintos költségvetési előirányzat terhére felújított Petőfi-szobornál lezajlott koszorúzás, illetőleg a lovasok és lovas fogatok megszokottnál kisebb nagyságrendű felvonulása – először a tavaly novemberben, 76 éves korában elhunyt dr. Bucsy László részvétele nélkül – tette teljessé a gödöllői ünnep programot.
A gödöllői költségvetés február 16-i elfogadásakor tudni lehetett, hogy a Teleki Pál Egyesület harangláb felállítását kezdeményezte a máriabesnyői temetőben, a néha miniszterelnök, gróf Teleki Pál sírjának környezetében. Mivel a temetőben jelenleg nincs harang (más kérdés, hogy ennyi pénzért nem feltétlenül szükséges, mert a Nagyboldogasszony Bazilika közelsége miatt a harangszó jól hallható a temetőben), a műtárgy 25 millió forintos városi költségvetési előirányzatból tervezett létesítésének köszönhetően nem csak a főcserkészhez, Teleki Pálhoz kötődő megemlékezések, hanem a temetések alkalmával is megszólalhatna a harang a sírkertben. Aktuálissá teszi az ötlet megvalósítását, hogy idén van az 1933-as IV. Cserkész-világtalálkozó (jamboree) 90. évfordulója.
Azzal együtt, hogy a késő őszi és téli hónapok egyik meghatározó kihívása az energiaválság kedvezőtlen hatásainak kezelése volt, a Gödöllői Királyi Kastélyban – a takarékoskodásra való ésszerű törekvéseket leszámítva – nem kellett működési korlátozásokat bevezetni. Sőt, a műemlék-együttest működtető gazdasági társaság több, főként az átmeneti bezárásra ítélt Művészetek Házában megvalósítani tervezett programot fogadott be. A különleges helyzet értékelése mellett, az idei évre vonatkozó konkrétumokról és tervekről beszélgettünk dr. Ujváry Tamás ügyvezető igazgatóval.
Öt év elteltével ismét él a lakbéremelés lehetőségével a gödöllői önkormányzat a tulajdonában lévő, különféle komfort-besorolású hajlékokra vonatkozóan. Legutóbb 2011-ben volt példa ilyen intézkedésre, akkor 3 százalékkal drágultak a tarifák. Ezúttal 5 százalékos mértékű növekményt szavaztak meg a képviselőtestület tagjai.
A 2016. április 1-jén hatályba lépő önkormányzati rendeletmódosítás értelmében a jellemzően vegyes tulajdonú ingatlan-együttesekben az összkomfortos és nyolc lakásnál több lakást magában foglaló lakóépületben lévő komfortos lakás esetében – a mostani 276 forintról – havi szinten 290 forint/m²-re változik a költségelvű lakbér havi mértéke. A nyolc vagy annál kevesebb lakást magában foglaló lakóépületben található komfortos lakásoknál – a jelenlegi 253 forint helyett – 266 forint/m² lesz a fizetendő díjtétel. A szociális pályázat útján hasznosítható komfortos lakásokért 257 forintot kérnek el négyzetméterenként (most 245 forint). A félkomfortos lakások esetében 78 forint/m² (most 74 forint), a komfort nélküli lakásoknál pedig 65 forint/m² (most 62 forint) kiadással kell majd számolniuk az érintetteknek havi szinten. A tizenhárom évvel ezelőtt a Lumniczer Sándor utca és a Szent János utca találkozásánál birtokba vett Deák Ferenc téri lakásokért (képen) – a napjainkban érvényes 634 forinttal szemben – áprilistól havi 666 forintot kell fizetniük a bentlakóknak négyzetméterenként, vagyis több mint a kétszeresét annak, mint amit az önkormányzat az egyéb helyen lévő összkomfortos lakásaiért kér.
Az illetékesek szerint az áprilistól esedékes lakbéremelés várhatóan nem rontja majd jelentősen a fizetési hajlandóságot, mivel a renitensek szinte évek óta a lakáshasználók azonos köréből kerülnek ki. Elképzelhető, hogy a bérlők közül többen nem ezt érzik a pénztárcájukon, a Gödöllőn alkalmazott lakbérek önköltség-térítő jellegűek, vagyis, jócskán alulmúlják a teljes költségelven megállapított lakbérek nagyságrendjét. Ráadásul, a legmagasabb összeg is elmarad a piaci alapú lakbérektől, aminek megállapítása a helyi rendelet értelmében továbbra is tiltott a köztulajdonban lévő lakások esetében.