Geotermikus energia-hasznosítás: felszámolt gödöllői vágyak
Bő fél évtizeddel ezelőtt több médium is geotermikus nagyhatalomnak kiáltotta ki Magyarországot. Nagyhatalom azóta sem vált az országból, a talpunk alatt lévő természeti kincs fűtés terén történő hasznosításában azonban akadtak sikeres fejlemények. Hogy ezt – Szentlőrinc, a Miskolchoz közeli Mályi, Berekfürdő vagy Győr mellett – Gödöllőn is megtapasztalhassuk, abban jelentős szerepet vállalt a fővárosi székhelyű PannErgy Nyrt., amely korábban az ország több mint harminc önkormányzatával alakított ki szerződéses viszonyt, hogy komplex megoldást kínáljon a geotermikus energia hasznosítására.Városunk esetében 2010 áprilisa jelentette az áttörést, hiszen ekkor a helyi képviselőtestület tagjai többségi szavazással határoztak arról, hogy megalakuljon a Gödöllői Geotermia Zrt. A jegyzett tőkéjét tekintve 5 millió forintos gazdasági társaságba a gödöllői önkormányzat 10 százalékos tulajdonrésszel (500 ezer forint) szállt be. A céget 2010 májusában bejegyezték, majd a szükséges környezetvédelmi és vízjogi engedélyek beszerzését követően, novemberben elkezdődött a geotermikus kutak fúrása Gödöllő nyugati, nagyremetei határában. Célként a 2.500 méteres mélység elérését sem zárták ki, ahol – az előzetes mérésekre alapozva – 110-120 Celsius fokos hőmérsékletű vizet sejtettek.
A projekt megkezdése előtt a szakemberek úgy vélték, hogy a mintegy 25 megawatt kapacitású gödöllői hőpiac kiszolgálásához az előzetes számítások alapján településünk főváros felé eső peremén két hőtermelő egységet (négy termelő- és két visszapumpáló kúttal) kell létesíteni, ami 4 milliárd forint körüli beruházási összeget igényel.
Egy év alatt azonban nagyot változott a világ, és 2011. április 26-án a PannErgy Nyrt. az alábbi közleményt adta ki:
A PannErgy Nyrt. ezúton tájékoztatja a tőkepiac szereplőit, hogy a gödöllői fúrás munkálatai során a fúrófej 2.130 méteres mélységben elérte a vízadó triász korú mészkő réteget. A fúrás további folytatásához szakértők egybehangzó véleménye szerint addicionális szeizmikus mérésekre van szükség, hogy mind a legoptimálisabb repedésrendszert, mind a kútpár másik tagjának megfelelő helyét meghatározzák.
A gödöllői térség geológiai jellemzői komplexebbek, mint azt az előzetes kutatások alapján feltételezni lehetett, ezért van szükség kiegészítő vizsgálatokra. A méréseket és annak kiértékelését igyekszünk a lehető legrövidebb idő alatt elvégezni, ami számításaink szerint legalább két hónapot vesz igénybe. Amint megvannak a pontosított geológiai információk, a fúrás azonnal tovább folytatódik, a fúróberendezés ezért ez idő alatt a gödöllői helyszínen marad.
A fúrás rendkívül összetett, nagy precizitást és körültekintést igénylő munka, amelynek során partnereinkkel együtt szorosan kontrolláljuk a folyamatokat. A fúrásoknál alkalmazott módszerekben és eljárásokban a szakmérnöki szempontokat tekintjük mérvadónak, ezért a prioritásokat is így határoztuk meg. Az alkalmazott eljárásokról és azok ütemezéséről közösen döntünk a szakmérnökökkel, akiknek tudásában, tapasztalatában megbízunk.
A következő, jelentős horderejű fejlemény 2011 kora nyarára következett be, mivel elbontották a Gödöllő nyugati határában létesített fúrótornyot. Néhány hónappal később, 2011. október 17-én a cég bejelentette, hogy a 3D-s szeizmikus eredmények alapján új helyet talált a termelő kút fúrására Gödöllőn, az első kúttól mintegy 9 kilométeres távolságban, és a város másik oldalán létesítendő kút fúrásának előkészületei az engedélyek beszerzésével elkezdődtek.
Mindemellett olyan hírek is szárnyra keltek, hogy az első, sikertelen gödöllői fúrás akár 500 millió forintos veszteséget is okozhatott a társaságnak, ami már beépült a részvényárba. Azzal kapcsolatosan, hogy az új fűtőmű mikor kezdheti meg a működését, megoszlottak a várakozások. Az igazán optimisták a legkorábbi időpontként 2012-es év őszi szezonját tartották elképzelhetőnek.
2012 nyarán napvilágot látott, hogy a PannErgy Nyrt. illetékesei, szakértők bevonásával addig vizsgálódtak, mígnem kiderítették, hogy a Szadai-vetőtől nyugatra 1.705 és 1.735 méteres mélységben 72,2 Celsius-fokos víz jelenik meg. Ennél is kedvezőbb a helyzet, a Szadai-vető keleti oldalán, ahol 2.092 és 2.180 méter mélyen, az eocén rétegekben 127 Celsius-fokos víz rejlik.
Ebből következően a hozzáértők szerint felmerült annak a lehetősége, hogy – egy pontból kiindítva a majdani fúrásokat – akár két produktív zóna is elérhető. A földtani modellezésből született adatok alapján a társaság meghatározta a termelőkút lehetséges helyét, egyeztetett a földterület tulajdonosával, és megkezdte az előkészületeket a fúráshoz szükséges engedélyek beszerzéséhez.
A történetet jó ideig a csend jellemezte. Beszédes csend, hiszen a laikusok is tudták, hogy egyelőre Gödöllő kimarad a geotermikus energia hasznosításából. Ráadásul, néhány hete, június 11-én a gödöllői képviselőtestület tagjai már arról döntöttek, hogy a város kiszáll a Gödöllői Geotermia Zrt-ből, és 10 százalékos részesedését (legalább 500 ezer forint) eladásra kínálja fel a többségi tulajdonosnak.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
