Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Szeptember 27-én a szlovéniai Mariborban zajlott le az serdülőkorú atléták egyik legfontosabb eseménye, ahol hazánk válogatottjában három gödöllői versenyző kapott szerepet. A nagy hagyományokkal rendelkező viadal során öt nemzet – a házigazdákon kívül, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Magyarország – kiválóságai küzdöttek a pontokért.
Az első helyért mindvégig igen szoros küzdelem folyt a csehek és a magyarok között, amit végül mind a lányoknál (214 pont), mind a fiúknál (211 pont) hazánk szerzett meg. A sikerből jelentősen kivette a részét mindhárom gödöllői fiatal: Szamosi András rúdugrásban egyéni csúcsbeállítással (400 centiméter) a második (9 pont), Simonváros Csanád ettől mindössze 10 centiméterrel elmaradva, a harmadik (8 pont), Kriszt Katalin pedig magasugrásban egyéni csúcsán négy centimétert javítva (163 cm) a negyedik helyen végzett (7 pont). A rúdugrók edzője Szörényi István a helyszínen segítette versenyzőit, míg Zsivóczky Attila itthonról szurkolt tanítványának.