Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Egyelőre az önkormányzatok mintegy 40 százaléka élt a bölcsődei gondozásért kérhető térítési díj bevezetésével, köztük a gödöllői is. Ezt a tavaly év végén elfogadott gyermekvédelmi törvény rendelkezései tették lehetővé az ilyen intézményeket fenntartók számára. A pluszpénzt szeptembertől, az étkezésért fizetendő térítési díjon felül szedhetik be.
Sokan mondják, hogy ezzel a lehetőséggel az ország vezetése egyfajta kényszerhelyzetbe sodorta a bölcsődék jelentős többségét fenntartó önkormányzatokat, akik az állami normatívákból táplálkozó források szűkülése miatt alkalmazhatják a gondozásért fizetendő térítési díjak megállapítását.
A vonatkozó helyi rendelet felülvizsgálatával egyidejűleg Gödöllőn is kivetett bölcsődei személyi térítési díjról szóló intézkedést az illetékesek elmondása szerint nem csak a pénzszűke indokolja, hanem az is, amennyiben az önkormányzat nem él ezzel a lehetőséggel, könnyen előfordulhat, hogy az ingyenesség miatt a környező településekről átjelentkezők kiszorítják a gödöllői gyerekeket a három helyi (Kossuth Lajos utcai, palotakerti, egyetemi) bölcsődéből.
Térítésmentes marad a bölcsődei gondozás a rászoruló, a három- vagy többgyermekes, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családoknak. Fizetni csak a legalább havi 57 ezer forintos egy főre eső jövedelemmel rendelkező famíliáknak kell majd szeptembertől. A jövedelmi viszony alapján megállapított kategóriák szerint Gödöllőn a gondozási térítési díj legkisebb összegét – a település irányítószámával megegyező – havi 2.100 forintban állapították meg. Ezt az összeget az 57.001 forinttól 99.750 forintig terjedő sávba tartozóktól kérik el. 99.751 forint és 128.250 forint között 4.200 forintot kell befizetniük az érintetteknek, míg 128.251 forinttól 6.300 forint lesz a havi pluszkiadás.
Aki nem kíván nyilatkozni jövedelmi helyzetéről, napi 1.260 forintos bölcsődei gondozási díjjal szembesül majd városunkban. A szülők legkésőbb a májusi beiratkozáskor kapnak részletes felvilágosítást az új rendszerről.