Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Gödöllői kutatók elsőként készítették el a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilját

2022-11-21 10:26:17

A kutyatenyésztésben gyakran merül fel a kérdés, hogy egy törzskönyvvel nem rendelkező egyed a fajtához tartozik vagy sem? A tenyésztők és a tenyésztőszervezetek eddig csak a küllemi bírálatra tudtak hagyatkozni ebben a döntésben. Még egy ténylegesen fajtatiszta kutya is kerülhet ilyen bírálati helyzetbe, ha anno elmulasztották a törzskönyvezését, vagy, ha kóbor kutyaként nem lehet egyedileg azonosítani. Ezért a tenyésztők már régóta várnak tudományos támogatást a fajtatisztaság eldöntésére.

Az egyik legkorszerűbb genetikai eljárással: az SNP-chip technika segítségével ma már ~240.000 pontot lehet egyszerre jellemezni egy-egy kutya DNS-éből. Ez az eljárás nagyfelbontású egyedi mintázatot ad az illető egyed kromoszómáiról. Ha az adott fajtából sok egyedet vizsgálunk meg, akkor a fajtára jellemző mintázatot is ki lehet mutatni, ami segítségével eldönthető, hogy ki tartozhat a fajtába és ki nem. Ezt nevezzük genetikai fajtaprofilnak.

A gödöllői, Isaszegi úti székhelyű Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézetének (NBGK HGI) és a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének és Állattenyésztési Tudományok Intézetének (MATE-GBI/ÁTI) genetikusai elsőként a rövidszőrű magyar vizsla fajta genetikai profilját hozták létre több éves kutatómunkával, amit az NBGK 1049/2018. (II. 20.) Korm. határozat szerinti génmegőrzési stratégiai programja támogatott. Az erről készített tudományos közlemény a „Genes” tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg.

Az Agrárminisztérium már évekkel ezelőtt célfeladatként jelölte meg az NBGK-HGI számára a kilenc magyar kutyafajta (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, magyar- és drótszőrű vizsla, erdélyi kopó és magyar agár) genetikai vizsgálatát. A MEOESZ (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége), az egyes fajták tenyésztőszervezetei, valamint az egyéni tenyésztők gyűjtik az ehhez szükséges vérmintákat. A kutatók a genetikai vizsgálatokat a rövidszőrű magyar vizsla (RMV) hetven mintájának elemzésével kezdték több korábban már leírt és két újonnan kidolgozott statisztikai módszerrel. Bebizonyosodott, hogy e minták – a pedigréinformációkkal összhangban – genetikailag is valóban egy homogén csoportot képeztek a többi vizsgált fajtához viszonyítva, és hozzájuk értelemszerűen a drótszőrű magyar vizsla (DMV) egyedek mutatkoztak genetikailag a legközelebbinek. Közülük is egyetlen, az RMV csoporthoz genetikailag a legközelebb álló DMV egyedet választottak ki a kutatók a fajtaprofil 0-1 tartományának a maximumaként, a nulla pontot pedig az RMV-k legjellemzőbb értéke/egyede adta.


A fajtabesorolás úgy történik, hogy ezekből, a már bizonyítottan RMV egyedekből álló referencia populációhoz viszonyítanak minden, a fajtába újonnan besorolandó állatot. Az SNP adatok analízise egy 0-1 közötti számot eredményez, ami az RMV-hez való genetikai hasonlóságot tükrözi. A tenyésztők és a genetikusok fogják majd többszörös tesztelések után kialakítani ebben a tartományban azt a küszöbértéket (például: 0,8), ami alatt a besorolandó egyed genetikailag is RMV-nek minősíthető, vagy kizárható a fajtából.

Mivel a kifejlesztett módszerek univerzálisnak tekinthetők, ezért a kutatók tesztelni fogják ezeket nem csak a további nyolc magyar kutyafajta, hanem egyéb állatfajok egyes fajtáinak esetében is. Forrás: NBGK HGI • fotó: Zeitler Ágnes


Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online