Fél évszázada adták át a gödöllői szakrendelő épületét, aminek fenntartásáról Gémesi közel 10 éve lemondott volna
Október 19-én a Művészetek Háza Gödöllő épületében – korábbi és jelenlegi dolgozók, meghívottak, valamint a települést irányító képviselőtestület tagjainak jelenlétében – rendezték meg azt a múltidéző ünnepséget, aminek fókuszában a gödöllői egészségügyi központ Petőfi Sándor utcai épülete átadásának 50. évfordulója állt. A szervezők az eseményre szerettek volna egy emlékkönyvet megjelentetni, ám ennek kiadása anyagi okok miatt később valósulhat meg.
Ami településünk egészségügyi szakterületének főbb történéseit illeti, az elmúlt évszázadból elsőként az 1927-es év tárul elénk, amikor egészségügyi mintajárás alakult Gödöllőn. Három esztendővel később felavatták a Gödöllői Járási Egészségvédelmi Szolgálat központját, a Járási Egészségházat, ami a járási tisztiorvosi hivatalnak, az egészségvédelmi tanácsadásoknak, röntgenvizsgálónak, zuhanyfürdőknek, valamint a fogorvosoknak és az iskolafogászatnak is helyet adott. Később itt kezdte meg munkáját a gödöllői mentőállomás, illetve egy sürgősségi ellátást nyújtó elsősegélyhely is. Az 1955 novemberében ebben az épületben jött létre a Községi és Járási Rendelőintézet.
Hat évvel azt követően, hogy Gödöllő várossá vált, megépült és átadták a Gödöllői Egyesített Egészségügyi Intézet (köznyelven: SZTK) Petőfi Sándor utcai épületét. Mindez 50 éve, 1972-ben történt. Időközben, 2000. január 1-jétől a város és a környező települések járóbeteg-ellátásában fontos szerepet betöltő intézményt Tormay Károly Egészségügyi Központra keresztelték.
 A korabeli tudósítások szerint a gödöllői SZTK-épület megépítése fél évszázada 24 millió forintba került (fotó: Winkler Csaba)
A helyhatósági rendszer 1990-es kialakulásával az intézmény fenntartója a gödöllői önkormányzat lett, ami az elmúlt 32 esztendőben nem változott. Annak ellenére nem, hogy 2013 februárjának első napjaiban felmerült annak lehetősége, hogy állami kézbe kerül a gödöllői szakrendelő. Gémesi György akkoriban a több ponton is megnyirbált helyi költségvetés szűkösségével és a környező települések anyagi hozzájárulásának hiányával indokolta az elhatározást. Néhány nappal később a polgármester – engedve az intézményi dolgozók vészharangot kongató nyomásának – meghátrált, és a képviselőtestület végül úgy döntött, hogy az önkormányzat határozott ideig, 2014. december 31-ig folytatja a járóbeteg-szakellátási feladat teljesítését. Miután újabb döntés azóta sem született a kérdésben, a városvezetés napjainkig őrzi fenntartói pozícióját.
Lehet, hogy az 50 éves évforduló kapcsán nem illik ünneprontónak lenni, de a tényszerűség megköveteli, hogy megemlítsük: a polgármester vezette – Bajkó Norbert alpolgármester támogató voksával kiegészülve – lokálpatrióta klubos többségű önkormányzat működési támogatást (számszerűen 0 forint) tekintve elutasító fenntartói hozzáállása nem segíti az országosan tapasztalható nehézségekkel is küszködő gödöllői szakrendelő mindennapi gondjainak felszámolását.
Azzal együtt nem, hogy szigetelési-, energiahatékonysági-, valamint a jogszabályokban előírtaknak megfelelő egészségügyi (akadálymentesítés, gyengénlátók segítését szolgáló jelzések) fejlesztések az utóbbi években megvalósultak az elmúlt fél évszázad során sokak – elsősorban az ott dolgozó orvosok, asszisztensek, illetve a betegek többsége – számára legendássá vált téglaburkolatú városközponti épületben.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
