Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Annak érdekében, hogy még gyorsabb és versenyképesebb legyen a közösségi közlekedés Budapest agglomerációjában, a Magyar Közút buszsávot alakított ki az M3-as autópálya legleterheltebb fővárosi bevezető szakaszán. Ennek köszönhetően a Volánbusz járatai könnyebben tarthatják a menetrendet és hamarabb célba érkezhetnek – olvasható a Volánbusz június 30-i közleményében.
A Szilas pihenőnél megvalósult fejlesztést elsősorban az indokolta, hogy forgalomtorlódás esetén a Volánbusz járatai meg tudják előzni az álló vagy lépésben araszoló kocsisort. A buszsávok már bizonyították létjogosultságukat az M1-es és az M7-es sztráda bevezető szakaszán, ahol az autóbuszos közösségi közlekedés járművei korábban számottevő késéssel tudtak csak közlekedni.
A Volánbusz 400 buszjáratot közlekedtet naponta a budapesti agglomeráció közel 400 ezer fős – Gödöllőt is magában foglaló – északkeleti térségből. Az M3-as érintett szakaszán egy átlagos munkanapon több ezren veszik igénybe a közlekedési vállalat szolgáltatásait. A csúcsidőszakokban tapasztalható torlódások, dugók eddig a buszjáratok közel negyedét érintették. A buszsávok kialakításának köszönhetően mostantól az ingázók – köztük a gödöllőiek is – sokkal gyorsabban juthatnak be a munkahelyükre. Az átalakítások célja, hogy még többen tegyék le az autót, és szálljanak át buszra vagy vonatra. Így a forgalmi dugókból is sokkal kevesebb lehet.