„Öngyilkos” tétel is szerepelt tavaly a gödöllői közkasszában
Az elmúlt két esztendőben – a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt – a város polgármesterére hárult az a feladat, hogy elfogadja a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. Gödöllő 2021. évi zárszámadása nem jutott erre a sorsra, miután a képviselőtestület tagjai április 21-i tanácskozásukon megvitatták a számhalmazt, majd 9 igen szavazattal és 6 tartózkodással elfogadták a határozati javaslatban foglaltakat.A város 2021-es gazdálkodását összefoglaló zárszámadásnak – némiképp rendhagyó módon – már nem csak a polgármester, hanem első számú helyettese, Bárdy Péter is előterjesztője volt. Bevezetőjükben így összegeztek: „az elmúlt évben hozzávetőleg 1 milliárd forint hiányzott a költségvetésünkből (iparűzési adóból nyújtott kormányzati kedvezmény, gépjárműadó elvonása, díjemelések tilalma, járványhelyzet miatt többletköltségek, egyéb bevételkiesések), azonban városi összefogással egyensúlyban tudtuk tartani a bevételeket és a kiadásokat. Minden korábbinál takarékosabb gazdálkodást folytattunk 2021-ben.”
Bizonyára így történt, de az „egyéb bevételkiesések” mellett – amint arra Kolozs Csaba (Szövetség Gödöllőért) utalást tett hozzászólásában – talán még elfért volna az is, hogy a szálloda-per kapcsán keletkezett 723 millió forintos fizetési kötelezettség…
Ami a papíron szereplő számadatokat illeti, a terjedelmes dokumentáció tanúsága szerint 2021-ben a gödöllői költségvetés 11,437 milliárd forintos (egy évvel korábban 10,475 milliárd forint) bevételre tett szert, amiből csaknem 7,633 milliárd forintot (egy évvel korábban 6,769 milliárd forint) költöttek el.
A kimutatás szerint az alaptevékenységből – a költségvetési szervek 144 millió forintos jóváhagyott maradványával együtt – eredően közel 3,948 milliárd forintos maradvány keletkezett. Az összeget kettéosztották: csaknem 2,008 milliárd forint kötelezettséggel terhelt maradvány lett, míg 1,940 milliárd forintot szabad maradványnak nevesítettek.
A település idei évi költségvetésének tervezésekor 3,36 milliárd forintot a tavalyi maradványból beépítettek, április 21-én pedig közel 444 millió forint felhasználásáról is határoztak.
A közhatalmi bevételekből (döntően helyi adók) 2,836 milliárd forintos nagyságrendben tervezett forrás (építményadó, telekadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó, kommunális adó) az év végére megközelítette a 3,536 milliárd forintot (+24,7%). Főként a helyi cégek jártak az élen a forrás növelésében, akik a reméltnél (1,9 milliárd forint) több mint 700 millió forinttal fizettek be többet (2,626 milliárd forint) a gödöllői közkasszába. A 2016 januárjában történt bevezetése óta rendszeresen komoly vita és ellenérzés tárgyát képező kommunális adóból 216,2 millió forint folyt be 2021-ben, 13 millió forinttal több, mint egy évvel korábban.
Az önkormányzatok állítólagos „kivéreztetésének” némiképp ellentmondó, érdekes adat, hogy tavaly az állam közel 2,251 milliárd forinttal (2020-ban 1,617 milliárd forint) támogatta a gödöllői önkormányzat működését (+39%). A város viszonylagosan jó gazdasági teljesítőképességét az is tükrözi, hogy a magas adóerő-képességből eredeteztethető „gazdagság büntetéseként” is felfogható szolidaritási hozzájárulásként 730,4 millió forintot (tavaly 174,5 millió forint) vontak el a gödöllői közkasszától.
Hosszú időt venne igénybe a behatóbb elmélyülés a zárszámadási előterjesztés tételei között, hogy – főként a kiadási oldalon – teljes képet kapjunk arról, papíron milyen pénzmozgásokat hajtatott végre a gödöllői településvezetés az elmúlt esztendőben.
A számhalmaz elemzésekor említést érdemel, hogy az igazgatási feladatokra 2,003 milliárd forintot (az összeg csaknem fele a polgármesteri hivatal finanszírozására ment el), a szociális és gyermekjóléti feladatokra 1,544 milliárd forintot, a köznevelési feladatokra 797 millió forintot, míg a településüzemeltetésre 718,3 millió forintot áldoztak mindannyiunk pénzéből.
A felhalmozási (fejlesztés és felújítás) kiadásokra összességében elköltött 1,74 milliárd forintból jelentősebb tétel az alábbiak megvalósítására jutott a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásaival hónapokon át terhelt 2021-ben:
• város- és községgazdálkodási részesedés, magyarul: a szálloda-per kapcsán keletkezett fizetési kötelezettség 722,8 millió forint
• polgármesteri hivatal Szabadság tér 6. szám alatti épületének átépítése és bővítése 415,6 millió forint
• szennyvíztelep és szennyvízhálózat rekonstrukció 149,9 millió forint
• kerékpáros-barát város program 96 millió forint
• informatikai fejlesztés 92,5 millió forint
• egyelőre meg nem valósuló kosárlabda-munkacsarnok építéséhez hozzájárulás 34,1 millió forint
Ha már az „új városháza” beruházást megemlítettük, ne hagyjuk szó nélkül, hogy mibe került tavaly a gödöllői adófizetőknek a lebontott régi épület helyén kialakított főtéri létesítmény (közösségi- és irodahelyiségek) üzemeletetése. Kis híján 31,5 millió forintba.
Összegezve a város 2021. évi papírra vetett gazdálkodását, több következtetés is levonható. Ezek közül az élre kívánkozik, hogy halad a – 2015-től mindent egybevetve, lassacskán 3 milliárd forintot felemésztő – városháza projekt, jócskán „belemart” Gödöllő tavalyi gazdálkodásába a szálloda-per kapcsán keletkezett 723 millió forintos fizetési kötelezettség, miközben a lakosság közérzetét javító, döntően infrastrukturális beruházásokra elköltött összeg alaposan megcsappant. Nem lenne elegáns ezek mérséklődését a koronavírus-járványra és/vagy a Gémesi György megnyilvánulásai miatt ellenzéki szerepkörbe sodródott gödöllői önkormányzat Fidesz általi „gyilkolására” fogni…
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 23., kedd, Béla
