Tizenöt éve hunyt el dr. Mélykúti Csaba
Gödöllő egyik meghatározó személyisége volt az idén 15 éve, február 3-án elhunyt dr. Mélykúti Csaba. Legtöbbször a kastéllyal, a Kastélybarátok Egyesületével, valamint az Erzsébet királyné szavalóversennyel kapcsoltban említhetjük a nevét.
Tavaly ünnepeltük a Gödöllői Királyi Kastély Egyesülete megalapításának 25. évfordulóját. Az egyesületet a városért elkötelezett gépészmérnök, helytörténész, dr. Mélykúti Csaba a helyreállítás alatt lévő Grassalkovich-, majd Királyi Kastély társadalmi hátterét alkotó civil szervezetként alapította meg 1995. június 13-án, Antal-napon. Elnöke dr. Mélykúti Csaba, díszelnöke pedig Pécsi Ildikó Érdemes Művész lett.
Létezik azonban egy szintén nagy jelentőségű terület az életművében, amiről nem szabad megfeledkeznünk: Gödöllő nyugdíjas klubjában, az Életet az éveknek keretében nagyon aktív közösségi tevékenységet fejtett ki feleségével dr. Mélykúti Csabáné Icukával együtt, akitől idén májusban vettünk végső búcsút. Nekik köszönhetően számos rendezvény, kirándulás tette élménydússá a gödöllői nyugdíjasok életét (alsó képen egy csoporttal Komarno-ban, 1997-ben).
Nyugdíjazása előtt, 1987-ben megalapította a Tájak Korok Múzeumok Egyesület Gödöllői Klubját. Az egyesület választmányának tagjaként, majd 2001 decemberétől országos elnökeként irányította a mozgalmi tevékenységet: ez közel 60 klub és 8.500 tag egyesületi életének szervezését jelentette.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Pest megyei alelnökeként és a műszaki szakosztály vezetőjeként 500-nál több tudományos és ismeretterjesztő előadást tartott.
Szakmai munkája mellett, illetve annak részeként hozta létre és fejlesztette a Mezőgazdasági és Gépkísérleti Intézetben a mezőgazdasági gépek múzeumát, ami nagy népszerűségnek örvendett.
Szakírói, kutatói tevékenysége is jelentős volt: több mint 150 szakcikket írt – ebből 18 külföldi szaklapokban és konferencia-kiadványokban jelent meg. A gödöllői lapokban is számos helytörténeti cikkét olvashatták az érdeklődők. Rákóczi Pest megyében és Gödöllőn, a Galga-mentén, valamint a Kossuth Lajosról és az 1848/49-es szabadságharcról írt dolgozataival díjat nyert a Nyugdíjas Klubok és Idősek Országos Szövetsége Pest Megyei Klubszövetsége pályázatán. Az „A gödöllői izraelita hitközség és ótemető története 1852 – 1945” című könyve (társszerző Mélykúti László) hiánypótló művolt.
Életműve megkoronázásaként 2003. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján elnyerte a „Magyar Kultúra Lovagja” kitüntető címet a kulturális örökség ápolásáért és alkotó fejlesztéséért. Aranyosapátiban, az Emlékparkban az ő kopjafáján is elhelyeztük 2007-ben a megemlékezés koszorúját.
Műszaki szakmai tevékenysége szintén kevéssé ismert: Nyíregyházán született 1930-ban, ott érettségizett a neves Kossuth Lajos Gimnáziumban. Gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg 1953-ban, majd 1974-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szakmérnöki képzettséget szerzett. Ugyanitt tette le 1975-ben műszaki doktori vizsgáját. Dolgozott az EMAG Kombájngyárban, megyei főmérnök volt az Állami Gazdaságok Veszprém – Zala megyei Igazgatóságán. Végül a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos főmunkatársaként főosztályvezető-helyettes lett. A Műszaki Továbbképző Mérnökiroda vezetőjeként, műszaki főtanácsosként ment nyugdíjba.
Szerteágazó tevékenységéből ebben a megemlékező írásban csak mozaikokat sikerült bemutatni, de már ezek alapján is büszkék lehetünk rá, hogy pályafutása alatt több területen is öregbítette Gödöllő hírnevét! Emlékét kegyelettel őrizzük, munkánkat az Ő szellemiségében végezzük továbbiakban is. Szlávik Jánosné elnök, Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 26., péntek, Ervin
