Vissza normál nézetbe Nyomtatás

25 éves a Gödöllői Királyi Kastély szívét jelentő múzeum

2020-08-10 14:06:40

1995. augusztus 10-én kelt az a működési engedély, amit az akkori kultúráért felelős miniszter írt alá, jóváhagyva a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum megalapítását. Az alapítást Varga Kálmán kezdeményezte, még a kastély helyreállítását irányító miniszteri biztosi minőségében. Vele beszélgettünk a negyedszázados évforduló kapcsán.

- Hogyan, milyen kritériumok alapján lehet kis hazánkban múzeumot alapítani?
- Egy múzeum a kulturális közgyűjtemények sorába tartozik, olyan intézménytípusokkal együtt, mint például a levéltárak vagy a könyvtárak. Munkáját, hiszen a nemzet vagy a nemzet kisebb közösségeinek múltbéli emlékezetét gondozza, szigorú szakmai előírások szerint kell végeznie. A vonatkozó szabályozás a múzeumok többféle kategóriáját rögzíti, az országos hatáskörű intézménytől – ilyen, például, a Nemzeti Múzeum – egészen a jellemzően a kistelepüléseken található muzeális kiállítóhelyekig. Amilyen magas a működés követelményrendszere, olyan minőségben kell megfelelnie egy alapítandó új intézmény indoklásának is. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy tudományos igényű szakmai anyag kidolgozásával szükséges a kulturális tárca amolyan „vizsgabizottságához” fordulni, de emellett külön rögzíteni kell még a működtetés-üzemeltetés személyi és infrastrukturális feltételeit. Ha ezt követően a minisztérium elfogadja a múzeumalapítás szakmai érveit és tervét, a miniszter aláírja a működési engedélyt.

- A szakmai anyagot Ön készítette?
- Igen, emlékezetem szerint olyan 120 oldalas összeállítás volt, plusz az illusztrációk.

- Összefoglalhatók pár mondatban a szakmai indokok?
- Az alapgondolat két pilléren nyugodott. Az egyik, hogy a kastély történeti múltja és művészettörténeti jelentősége kiemelt, nemzetközi együttműködéseket igénylő tudományos-muzeális szakfeladatot képez és ez elsősorban önálló intézményi keretben gondozható magas színvonalon. A másik pillér az értékelvű turizmus volt, vagyis az, hogy olyan kulturális kínálatban érdemes gondolkodni, ami felkelti az idegenforgalomban az igényes keresletet. A Grassalkovichok világa mellett ezért került a fókuszba a kastély királyi korszaka, kiegészítve az Erzsébet királyné kultusz ápolásával.


- Könnyen ment az alapítás? Elfogadták az érveit?

- Szakmailag nem volt probléma, a kezdeményezés a hozzáértő fórumok mindegyikén egyértelmű támogatást kapott. Ráadásul, mögénk állt a Magyar Nemzeti Múzeum, ami azóta is nagyon jó partner a munkában. A kastélymúzeum végül előkelő státuszt is kapott és országos gyűjtőkörű szakmúzeumként lett tagja a közgyűjteményi hálózatnak.

- Azt mondja: szakmailag rendben volt az engedélyeztetés… Más gondok adódtak?
- A fenti szakmai alapokat én még 1991/92-ben dolgoztam ki, amikor a Gödöllői Városi Múzeum vezetője voltam. Miután 1993 tavaszán meg kellett válnom az intézménytől és ezzel együtt a kastélyügyben vállalt szerepemtől, a kastély körül a helyi önkormányzat támogatásával megjelenő magáncégek új „múzeumi koncepciókat” gyártottak. Ezek ismertetése hosszú lenne, a lényeg, hogy nem az épületegyüttes értékeiből indultak ki. Egy megmosolyogtató példát azért megemlítek: az egyik tervezet a kastélyban ázsiai szőnyegmúzeumot akart berendezni… Nos, képzeljük el, hogy a királyi és barokk enteriőrök helyett 700-800 szőnyeggel tapétázták volna ki a falakat.

- Aztán fordult a kocka…
- Igen, 1994-ben a kastély miniszteri biztosának kértek fel, én pedig nagy örömmel és kedvvel láttam munkához. Élve a hatáskörömmel, visszatértem a szakmailag megfelelő múzeumi tervhez és kezdeményeztem az alapítást. Úgy hiszem, ez jó döntés volt, amit az intézmény szakmai munkája, elismertsége, a mára közel 20 ezerre nőtt muzeális tárgyak és emlékanyag, a kiállítások és a rendezvények, vagy akár a kiadványok mutatnak. Emellett egy olyan ostoba terv megvalósítása esetén, mint például az említett szőnyegkiállítás volt, a múzeum iránti érdeklődés aligha érhette volna el a mai, mintegy 250 ezres évi látogatószámot, amivel a kastély első lett a hazai kastélymúzeumok kategóriájában.

- Milyennek látja a kastélymúzeum mai helyzetét?
- A munkatársak közül két muzeológust, Faludi Ildikót és Kovács Évát még én hívtam meg annak idején, azaz ők is éppen 25 éve dolgoznak a kastélyban. Széles látókörű, remek szakemberek. Tízegynéhány éve csatlakozott hozzájuk Kaján Marianna, hasonlóan kiváló muzeológus. A mai vezetőről, Papházi Jánosról mind szakmailag, mind pedig emberileg csak jót lehet mondani. A kastélyt működtető gazdasági társaság vezetője, Ujváry Tamás szintén elkötelezett az értékek mellett. Jó kezekben van tehát az intézmény… de talán egy jótanácsot mégis megfogalmaznék itt az interjú végén: soha ne feledjék, hogy múzeum a kastély szíve, az az időtálló értékkoncentrátum, ami nélkül az épület lelketlen lenne. Mindaz, ami eköré szerveződik, a bérrendezvények, a marketing vagy a turizmus szervezése, ebből táplálkozik és ebből él. Amíg ez a szív dobog, addig a szervezet is működik, ha viszont megáll vagy leépül, a kastély is kiüresedik és beleszürkül a jellegtelenségbe. Óvni kell hát ezután is, ahogy eddig tették.

Kapcsolódó cikk: Varga Kálmán gőzerővel dolgozik a gödöllői kastélyról szóló új kötetén


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online