Most a legfelkészültebbek
Az érettségit először Európában 1788-ban Poroszországban vezették be, Magyarországon pedig 1850-ben a Habsburgok rendeleti úton írták elő a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsgát. Sok ember életében az első komoly próbatétel ez a vizsga, melynek során egyszerre teszünk tanúbizonyságot a felkészültségünkről a tudományok legkülönfélébb területeiről.Magyarországon az érettségi nemcsak lezár egy folyamatot, hiszen a matúra egyben sok tízezer magyar diák számára felvételi is, ezért komoly téttel bír. Az elmúlt hetekben a sajtóban és a közösségi médiában az érettségivel kapcsolatban is számos kérdés merült fel a koronavírus-járvány okán. Megtartható-e biztonsággal? Ha igen, mikor, érdemes-e csúsztatni az időpontot? Ha nem, miként értékeljék a végzős diákok teljesítményét az iskolák? A kormányzati döntés megszületett: május 4. és 21. között lesznek az érettségik Magyarországon, szinte csak írásbelik. Kizárólag akkor kerül sor szóbeli vizsgára, ahol sosem volt vagy nem lehet írásbeli vizsga (például: testnevelés, hittan tantárgyak). Így a korábban tervezett 320 ezer helyett legfeljebb 4500 szóbeli érettségi várható idén. Törlik az előrehozott érettségiket, csökkentve ezzel is a kontaktusok számát.
Nézzük sorra a felmerülő kérdéseket!
A járvány miatt az egészségügyi szemponttal érdemes kezdenünk. Az idei érettségi megszervezésének szabályairól szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny 2020. évi 77. számában jelent meg, ebben a biztonságos megrendezés garanciái is szerepelnek. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár például a rendelet megjelenése után újságírói kérdésre megerősítette, hogy az állam minden diák számára biztosít maszkot. Persze a diákok halaszthatják is az érettségit, nem kötelező most érettségizni: a rendelet alapján választhatják az őszi érettségit is. Tegyük hozzá, aki ezt választja, automatikusan kizárja magát a felsőoktatás őszi szemeszterkezdéséből. A tanárok is biztonságban lesznek, hiszen lehetőség van arra, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozó pedagógusok ne vállaljanak felügyeletet. Felügyelő tanár a jelenlegi szabályozás mellett is lehet bárki, akinek középiskolai tanári végzettsége van, függetlenül attól, hogy tanárként dolgozik-e.
A szakmai szempontokra rátérve, itt az időpont eltolása merült fel leggyakoribb érvként. Egy-két-három hónappal később vagy akár egységesen ősszel is lehetne vizsgákat tartani a járványhelyzetben, szól a kormányzati döntést bírálók egyik érve. Érdemes itt meghallgatnunk az egészségügy szakma „nagyágyúinak” a véleményét. Dr. Ternák Gábor professzor bizakodóan írt arról, hogy Magyarországon elkerülhetjük a koronavírus-járvány elszabadulását, a káoszt és rémületet, amit Olaszországban vagy Spanyolországban láthattunk.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora talán az elmúlt másfél hónap legfontosabb interjúját adta a témában. A Pesti Srácoknak adott április 18-i interjúból kiderül: a klinikai járványelemző munkacsoportot vezető professzor szerint az adatok azt mutatják, hogy az itthoni intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően sikerült a járvány lefolyását elnyújtanunk, a halálesetek és a fertőzések száma várhatóan már nem fog drasztikusan emelkedni. Merkely kiemeli: „Egyre több információnk van a vírusról, és a viselkedését látva állíthatom, hogy a néhány elrettentő példa ellenére, ötven-hatvan év alatt ez a fertőzés nem tűnik veszélyesebbnek, mint az influenza, idősebb korban viszont igen.” Témánk, az érettségi szempontjából az ország legjobb orvosi egyetemének rektora a következő megállapításra jut: „Mindannyiunk közös eredménye, hogy hamarosan nálunk is sor kerülhet lazításokra, főleg olyan csoportok javára, akik fontos feladatok előtt állnak az életükben, mint például az érettségizők, vagy a végzős egyetemi hallgatók. Mégsem úszhat el egy egész évük…” Mindez rossz hír a Facebook-virológusoknak, akik magukat mindenkinél – az orvosoknál is – tájékozottabbnak hiszik. Viszont jó hír az érettségizőknek, hiszen a rektor érveléséből logikusan következik, hogy semmi értelme bármilyen mértékű halasztásnak, az érettségi biztonságosan lebonyolítható. A pedagógiai szempontot is hozzátehetjük mindehhez: a diákok négy éve erre az időpontra készülnek, most naprakész a tudásuk, miért hosszabbítsuk meg feleslegesen újabb, tanulással eltöltött idővel a nyarukat?
Van egy szociális szempont is, ami megint csak a halasztás ellen szól. A gazdagabb családokból származó diákok számára vonzó lehetőség lehet az érettségi őszre halasztása, mert a biztos családi háttér miatt megtehetik, hogy hónapokig „szabadok” maradnak, magántanárok különóráival „felvértezve” tovább készülhetnek. A szegényebb hátterű diákok egy idő után munkába kényszerülnek, az önfenntartás terheivel küzdve egyre kisebb valószínűséggel tudnak maguknak lehetőséget adni az érettségire. A májusi érettségi mindenki számára ugyanazt az esélyt adja: a felkészülés nagy része iskolai keretek között zajlott, az utolsó másfél hónapban pedig a távoktatás jelentett mindenki számára lehetőséget. A digitális munkarendre való átállás rendben lezajlott az országban, a felkészülés nem szakadt meg, az esélyek egyenlőek. A több hónapos halasztás pont az esélyegyenlőség elvét venné el a tanulók egy részétől.
 Szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődik az érettségi május 4-én
Felmerült még két szempont: az online érettségi lehetősége és a félévi/év végi jegyek beszámítása. Ha a digitális átállás ilyen jól sikerült, miért ne lehetne online vizsgáztatni? Nos, a digitális munkarend és az érettségi két teljesen különböző dolog. Az egyik egy több hónapos folyamat, ahol lehet hibázni (például: a Zoom-os óra pár perccel később indulhat), korrigálni, a másik egy záróvizsga, ahol mindennek 100%-an kell egy adott pillanatban működnie. Tekintettel az iskolák, pedagógusok és diákok eltérő informatikai felkészültségére, a kísérletezés minimum kockázatosnak tűnik több tízezer diák esetében. A félévi/év végi jegyek beszámításánál sérülne leginkább az igazságosság elve, ugyanis nagy különbség lehet az egyes iskolák értékelése között. Egy jeles teljesen mást jelenthet egy erősebb vagy gyengébb iskolában, az érettségit pont azért találták ki, hogy egységes szempontrendszer alapján mérjék a diákok tudásszintjét. És végül egy rövid európai kitekintés: Németországban lesz érettségi, sőt, a középiskolák végzős évfolyama május elejétől szigorú biztonsági előírások mellett visszatér az iskolába, egy tanteremben legfeljebb 15 tanulóval. Ausztriában is megtartják az érettségi vizsgákat május közepétől. Még a járványügyi szempontból egyik legsúlyosabb helyzetben lévő Olaszországban is megszervezik júniusban az érettségi (csak szóbeli) vizsgákat.
Minden szempontot mérlegelve: az érettségi Magyarországon is biztonságosan lebonyolítható. A szakmai érvek felől nézve különösen érthetetlennek tűnik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) bojkottra szóló felhívása, melyben az érettségi megakadályozására buzdítja a pedagógusokat. Bár, ha ehhez hozzátesszük, hogy a PDSZ az elmúlt évtizedekben rendre helyeselte a baloldali kormányok oktatáspolitikai lépéseit, a jobboldali kabinetek döntéseinél pedig a kritika és az elutasítás volt legtöbbször a meghatározó, akkor már értjük a lépés hátterét. Értjük, de meg nem értjük, hiszen ebben a nehéz helyzetben diákokat és pedagógusokat politikai célokra felhasználni, egészen elképesztő és megdöbbentő…
Akik az érettségi vizsgák további részleteire kíváncsiak, az ide kattintva elérhető oldalon tájékozódhatnak. PG
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 27., szombat, Zita
