Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Ne ódzkodjunk a műtrágya használatától!

2020-03-10 16:29:43

A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amik segítik a növényzet fejlődését. Kertjeinkben a kultúrnövények termesztése következtében a talaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a termőtalajban pótolnunk kell, különben a talaj kimerül és nem lesz jó a termés. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával is pótolhatjuk, de szükségünk van olyan mesterséges adalékanyagokra is, amikkel időben pótolni tudjuk a talajban esetlegesen előforduló kémiai hiányosságokat. Ez a folyamat a műtrágyázás.

Nagyon sokan azt gondolják, hogy a műtrágyák növényvédő szerek, azonban a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyázással olyan kemikáliákat nem juttatunk a talajba, amik eleve nem lennének jelen, és megfelelően alkalmazva a műtrágyák minimális káros hatással járnak a környezetre nézve. Sőt, ténylegesen a talaj hiányosságait pótolhatjuk, illetve a talajhibákat orvosolhatjuk velük, így alkalmazásukkal egészségesebb talajt, talajéletet, növényzetet, állati közösségeket tudunk létre hozni a korábbi pusztaságokon. A megművelt területeken meg tudjuk növelni a termelékenységet, így lehetővé tehetjük az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba. A helyes elveken nyugvó műtrágya-használat jótékony hatással lehet a környezetre, ugyanis, védi és javítja azt, hiszen a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul a légkör fenntartásához, így csökkentve az üvegházhatást, emellett a talaj szervesanyag-tartalma is megnövekedhet, ha nagyobb mennyiségű tarló- és szármaradvány tudunk a talajba juttatni.
A talajeróziót is csökkenthetjük az egészséges növényzet aktív gyökérzete révén, és a talajban természetesen előforduló, illetve kijuttatott tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok talaj menti vizekbe jutását.

A műtrágyázás lehet alaptrágyázás, indító trágyázás, sortrágyázás, fejtrágyázás, fészektrágyázás, vagy levéltrágyázás.

A műtrágyák csoportosítása többféle módon történhet
Halmazállapot szerint lehetnek szilárd és folyékony műtrágyák. Összetétel szerint lehetnek egy vagy több tápelemet, hatóanyagot tartalmazó műtrágyák. A kijuttatás helye szerint lehetnek talaj- és levéltrágyák.
A szilárd halmazállapotú (por, szemcsés, kristályos) műtrágyák lehetnek egy hatóanyagúak (N műtrágyák, P műtrágyák: szuperfoszfátok, K műtrágyák), vagy több hatóanyagúak (komplex, kevert), a leggyakoribb több hatóanyagú műtrágyák az NPK műtrágyák.
A folyékony halmazállapotú műtrágyák lehetnek valódi oldatok, nyomás nélküli oldatok és szuszpenziók, leginkább levéltrágyaként használjuk őket a vegetációs időszakban a termés kötődése, minősége, mennyisége fokozásának céljából, vagy ha valamilyen hiánytünetet tapasztalunk.


Ilyenkor, tavasszal a fő szezonja a nitrogén tartalmú műtrágyáknak van, hiszen ezekből kisebb mennyiséget célszerű használni ősszel a vetések alá alaptrágyaként, mivel a téli csapadékokkal könnyen kimosódhat a gyökérzónából. Főleg a nitrogén esetében nem árt, ha figyelembe vesszük, hogy ha többet juttatunk be a talajba, mint amennyire a növényeinknek szüksége van, akkor jelentkezhet akár mellékhatás is.

A foszfort és káliumot már ősszel alaptrágyaként felhasználtuk, lehetőleg a gyökérzóna mélységébe bedolgozva, mivel a talajban e tápanyagok gyorsan megkötődnek és ez által abban a rétegben maradnak, amibe kerültek. Tavasszal kiegészítésként viszonylag nagyobb arányú foszfor műtrágya elsősorban csak homokos területeken javasolt, esetleg tavaszi vetésű növények alá ajánlatos indító műtrágyaként felhasználni nitrogén műtrágyával együtt. A kálium műtrágyát is csak homoktalajokra célszerűbb tavasszal kijuttatni. Molnár Árpád mezőgazdász


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online