Idén február 22-ig kellett arra várni, hogy a városvezetés elfogadja az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 34. gödöllői költségvetését. A település 2024. évi büdzséjéről elöljáróban annyi mindenképpen elmondható, hogy amolyan választási évre jellemző számhalmaz. A képviselőtestület tagsága 42 perces szóbeli kiegészítés, majd 106 perces vita után 9 igen szavazattal, valamint 5 tartózkodással adott zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek, aminek végrehajtását nem ugyanaz az összetételű képviselőtestület kezdi meg, mint amely befejezi...
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából meghirdetett március 15-i főtéri eseményen a Gödöllői Városi Fúvószenekar térzenéje fogadta az érdeklődőket. Ezt követően Gémesi György polgármester intézett beszédet a hallgatósághoz, majd a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének és gyermekkórusának tagjai által bemutatott, A nép hangja… című ünnepi műsor, a tavaly felújított Petőfi-szobornál lezajlott koszorúzás, illetőleg a lovasok és lovas fogatok felvonulása tette teljessé a kora délutáni órákban az alsóparki lovasbemutatóval zárult gödöllői ünnep programját.
Március 22-e és 24-e között a budapesti BOK-csarnok volt a helyszíne a férfikardozók világkupájának. A verseny utolsó állomása volt az olimpiai kvótáért április 1-jéig zajló kvalifikációs folyamatnak. A magyar csapatnak már nem kellett izgulnia, hiszen korábban már bebiztosította párizsi részvételét. A kérdés csupán az volt, hogy milyen kiemelési számot kaphatnak a fiúk az ötkarikás játékokon.
Október 21-én, hétfőn 16 órakor kezdődik Körösfői László temetése a gödöllői, Dózsa György úti köztemető központi ravatalozójában. Az elhunytat a Magyar Röplabda Szövetség, a Gödöllői Röplabda Club és Gödöllő Város Önkormányzata saját halottjának tekinti.
Október 4-én, életének 87. évében elhunyt Körösfői László, a gödöllői köz- és sportélet meghatározó személyisége. Körösfői László 1933. március 12-én született Budapesten. Nagyapja Körösfői-Kriesch Aladár festőművész, a múlt század eleji világhírű gödöllői művésztelep egyik alapítója volt, akinek emlékét a neves művészről elnevezett alapítvány életre hívásával (1997), majd a Hamvay-kúria előtti téren 2007 októberében felavatott portré-szoborral is megőrizte.
Elemi iskolába Gödöllőn járt, középiskolai tanulmányait pedig a helyi Premontrei Gimnáziumban kezdte. Diplomáját 1958-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzete út-vasút-alagút szakon. Később elvégezte az egyetem mérnök-tanári képzését is, és a gödöllői 202-es számú Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában dolgozott, majd 1981-1990 között az intézmény igazgatóhelyetteseként tevékenykedett, 1994-ig pedig óraadó volt.
Sokan a gödöllői röplabdasport ikonikus alakjaként ismerték és tisztelték. Szeretett sportágának nem csak a településen hódolt játékosként és edzőként, hanem a Magyar Röplabda Szövetség elnökeként (1997-2006) is sokat tett a honi röplabdázás népszerűsítéséért és fejlődéséért. Részt vett a Gödöllői Röplabda Club 1981-es megalapításában, hosszú éveken át a szakosztályvezetés tagja, az utóbbi években pedig tiszteletbeli elnöke volt.
Az 1990-es parlamenti választáson az MSZP Pest megyei listájáról szerzett mandátumot, majd huszonöt évvel ezelőtt, 1994-ben a gödöllői központú választókerület egyéni országgyűlési képviselőjévé választották, ezáltal négy évig a parlament tagjaként képviselte a helybéliek érdekét. A közélettől ezt követően sem szakadt el: 1998 és 2010 között a gödöllői önkormányzat – idősebb kora ellenére – egyik legaktívabb tagjaként tartották számon. Bár, a város legrangosabb kitüntető címére, a díszpolgári elismerésre többször is felterjesztették, a díjat nem vehette át.
Tavaly tavasszal, 85. születésnapja alkalmából Körösfői László a TÉRFÉL stúdiójában vendégeskedett, és szinte kérdés nélkül beszélt a röplabdáról, aminek helyi történetét könyvben dolgozta fel. Az alábbi interjú közzétételével búcsúzunk Tőled, Laci! Nyugodj békében! Fedor Gábor