Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Tizenegy szónok, akik nélkül kevesebbek lennénk

2019-08-17 11:39:30

A nyilvános beszéd intézménye egyáltalán nem újkeletű, hiszen már az ókori Hellászban is jelentős hagyománya volt. Tekintsük át, hogy kik azok a szónokok, akik nélkül biztosan kevesebbet tudnánk a nyilvános beszédről és főleg annak technikájáról.

„A nyilvános beszéd az élő közönség felé gyakorolt beszéd strukturált módon történő végrehajtása annak érdekében, hogy tájékoztassa, szórakoztassa és meggyőzze őket.”- szól a definíció. Ez magában is foglalja a 3 legfontosabb feladatát, azaz tájékoztat, szórakoztat és meggyőz.

A nyilvános beszéd alapjait Arisztotelésznek köszönhetjük, majd később, ahogy alakult a történelem, úgy tette hozzá minden nagy szónok a maga tapasztalatait. Lássuk is ezeket az embereket, akiknek ezt a sok mindent köszönhetjük. Ők időben felismerték a lehetőséget, ami ezekben a beszédekben rejlik, és használták a korábban felállított irányokat, így számos, igazán emlékezetes beszédet mondhatnak magukénak.


11 karizmatikus egyéniség

Szókratész kora kiemelkedő filozófusa volt, aki a bölcsességre törekedett, és ugyanígy másokat is bölcsességre próbált tanítani. A rádöbbentés módszere volt nagy segítségére, azaz nem kínálta készen a megoldást, hanem rávezette arra a vitapartnerét.

Cicero nagy mondása a mai napig örök érvényű, miszerint „Költőnek születik az ember, szónokká válik”. Nem véletlen, hogy korának legnagyobb szónokaként tartották számon.

Winston Churchill volt az egyik, aki felismerte és megértette a szónoki tehetség fontosságát és élt is vele. Erre remek példa, mikor 1940. június 4-én előadta híres beszédét az Alsóházban. Előadásai motiválóak és értékesek voltak.

John F. Kennedy beiktatási beszéde a következő ilyen értékes szónoklat. Rövidsége dacára maradandó és kellően magával ragadó volt, annak ellenére, hogy 14 percen keresztül, 1364 szóval érte ezt el. Ezután természetesen nem volt megállás, beszédei inspirálóak és erőteljesek voltak.

Bár, nem a legjobb példa, de el kell ismerni, hogy korának nagy szónoka volt Adolf Hitler, hiszen milliókat nyert meg magának. Beszédeit órákig gyakorolta, mivel tisztában volt azok erejével.

Martin Luther King neve sem cseng idegenül, hiszen fekete polgárjogi aktivista volt az Egyesült Államokban, aki a faji megkülönböztetés eltörlését tűzte ki céljául. Beszédeiben sok metafora volt, rokonértelmű szavakat használt, és ezáltal azok rendkívül erőteljessé váltak.

Ha már a bőrszínről és a megkülönböztetés kérdéséről van szó, akkor Abraham Lincoln sem maradhat ki a sorból. Az ő legemlékezetesebb beszéde 2 percig tartott és 272 szót tartalmazott. Kora nem feltétlenül ismerte fel a beszéd fontosságát, ám később annál inkább a méltó helyére került.

Margaret Thatcher kommunikációja mindennek mondható, csak nőiesnek nem, de akkoriban pont nem is azt kívánták tőle. Talán nem véletlen a beceneve sem, hiszen a Vaslady-től számos szállóige és beszéd maradt fenn az utókor számára.

Mahatma Gandhi remekül példázza, hogyan vált egy rémült szónokból kora legmeghatározóbb, a békés ellenállás emblematikus alakjává. Itt is igaz lett Cicero állítása. Kitartóan hitt az erőszak értelmetlenségében.

Leon Trotsky legnagyobb titka abban rejlett, hogy tüzes beszédei mögött igazi, őszinte hit húzódott meg. Szíve legmélyéig hitte a marxista eszméket.

Ronald Reagan is a nyilvános szónoklatainak köszönheti azt, hogy az USA 40. elnöke lett. Meglehetősen könnyedén improvizált, bátran mert viccelni, és az előre megírt részleteket is mindig jókor szúrta be a megfelelő helyre egy beszéd során.


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online