Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Milyen teendői vannak a vállalkozásnak a fogyasztói panaszok kezelése során?

2019-07-11 11:15:44

A Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a jogvitában érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A fogyasztónak a reklamációval először a terméket forgalomba hozó vagy a szolgáltatást nyújtó vállalkozáshoz kell fordulnia. A fogyasztónak a békéltető eljárásban okirattal – jegyzőkönyvvel, munkalappal, írásos bejelentéssel, tértivevényes-ajánlott levéllel – igazolnia kell, hogy a jogvita rendezését megkísérelte közvetlenül a vállalkozással, de nem vezetett eredményre, a levélre nem válaszoltak, át sem vették vagy a panaszt elutasították. Telefonos vagy szóbeli fogyasztói panasz és a vállalkozás szóbeli válasza nem bizonyítható, az eljárásban nem minősül bizonyítéknak.

A Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról a vállalkozást a fogyasztói kérelem másolatának és az eljáró tanácsba jelölhető testületi tagok listájának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti azzal a felhívással, hogy a vállalkozás az eljáró tanácsba jelölhető tagra vonatkozó javaslatát legkésőbb az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegye meg, ellenkező esetben a kijelölésről a Békéltető Testület elnöke hivatalból gondoskodik.

Az elnök az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag nevét, egyben felhívja a felek figyelmét arra, hogy nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Az eljáró tanácsba jelölt tag szakértő jogállású személy, aki pártatlan, nem képviselője a vállalkozásnak.


A Békéltető Testület az értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat másolatban, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. A Békéltető Testület figyelmezteti a vállalkozást, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A vállalkozás válasziratának másolatát a Békéltető Testület a fogyasztónak megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át. Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács az eljárást folytatja, de a mulasztást nem tekinti a kérelmező állításai elismerésének.

A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a felhívásban rögzített tartalommal és a megadott határidőn belül válasziratát megküldeni a Békéltető Testületnek. A vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Ha a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a Békéltető Testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot és bírság kiszabására kerül sor.

A Békéltető Testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kézbesíti. A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A békéltető eljárásban jelenleg nincs elektronikus ügyintézés.

A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A vállalkozást aláírási címpéldánnyal törvényes képviselő, meghatalmazással jogtanácsos, ügyvéd vagy munkatárs képviselheti.

A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az általános alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a nála megtett általános alávetési nyilatkozatokról, a Békéltető Testület az illetékességi területén székhellyel rendelkező vállalkozások nála megtett általános alávetési nyilatkozatairól nyilvántartást vezet.

A Békéltető Testület az ajánlást nem teljesítő vállalkozások nevét, székhelyét, tevékenységét 60 nap elteltével nyilvánosságra hozhatja, a fogyasztó a kötelezést vagy egyezség jóváhagyását tartalmazó békéltető testületi határozatra a megyei törvényszéken végrehajtási záradékot kérhet. Dr. Csanádi Károly elnök, Pest Megyei Békéltető Testület


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online