Mi okozhatja a szokatlan időjárási jelenségeket?
A Szent István Egyetemmel (SZIE) együtt született hagyomány a Szent István Előadás, aminek megtartására 2000 óta minden évben egy kiemelkedő munkásságú professzort kért fel az intézmény vezetése. A hagyományt megújítva, idén első alkalommal „Tudományos generációk találkozása” címmel szervezték meg az eseményt május 5-én, Gödöllőn, amin az 1919-ben született dr. Mőcsényi Mihály Kossuth-, Széchenyi- és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora volt a fő előadó.
A tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozóját, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozójának munkásságát dr. Tőzsér János rektor (képen balra, átadja a SZIE oklevelét a professzoornak) és dr. Palkovics László, a Budai Campus rektor-helyettese méltatta.
Dr. Mőcsényi Mihály A föld hasznosításának múltja, jelene és jövője című előadásában kiemelte: az utóbbi évtizedekben rövidülnek a gleccserek, azaz légterünk hőmérséklete globálisan emelkedik, melegedik. E jelenségnek feltehetően Naprendszeren belüli anomália az oka, amelynek hatására – többek között – fokozódik a felszíni párolgás. A légtér páratartalmának túlzott növekedése vezethet a szokatlan időjárási jelenségekhez, így az április végi havazáshoz. Véleménye szerint a légkör fosszilis eredetű széndioxid növekedése ezt nem okozhatja. A vízpára a széndioxidhoz hasonló hatású hősugárzás „csapda”, és mivel a légtérnek átlagosan tízezer ppm a páratartalma, és mert naponta ötvenszer annyi kerül belőle a légtérbe, mint az évente „ember termelte” széndioxid, nem valószínű, hogy utóbbi okozná a globális felmelegedést.
A Szent István Előadást követően dr. Mőcsényi Mihály tanítványai, dr. M. Szilágyi Kinga egyetemi tanár, a Tájépítészeti és Településtervezési Kar korábbi, majd dr. Fekete Albert egyetemi docens a kar jelenlegi dékánja tartott korreferátumot.
Dr. M. Szilágyi Kinga annak a több évtizedes tervezési folyamatnak az állomásairól számolt be, ami az ENSZ 1972-es I. Környezetvédelmi Világkonferenciájának megállapításai nyomán a fővárosban indult el a Budapesti Környezetvédelmi Koncepciótól napjaink újszerű, a városi zöldnek a fizikai, szellemi és lelki jóllétre gyakorolt hatásainak kutatásáig.
Dr. Fekete Albert az 1939-ben alapított Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszéken végzett, az erdélyi kastélykertekre, a Kárpát-medencei dendrológiai kertekre, továbbá reneszánsz kertekre kiterjedő kutatásokról tartott összefoglaló előadást, amikre a gyakorlat is igényt tart, és amiben az oktatók és kutatók hasznos segítői maguk a hallgatók. Forrás: SZIE sajtóközlemény
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. május 8., szerda, Mihály
