Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egyedi céltámogatásával egy eddig ismeretlen Erzsébet királyné portréval bővült a Gödöllői Királyi Kastély gyűjteménye. A hírt a szaktárca vezetője együtt jelentette be július 1-jén dr. Ujváry Tamással, a gödöllői kastélyt működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatójával. A különleges műalkotás Georg Raab, az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének munkája – olvasható a Gödöllői Királyi Kastély hírportálunkhoz eljuttatott közleményében.
A Hangjegy Színház nyári sorozata, a Sisi nevét viselő, július 7-e és 20-a között lezajló, nyolc programból álló előadásfolyam megtölti élettel a Gödöllői Királyi Kastély parkját. Az érdeklődők népszerű produkciókat láthatnak a csillagok alatt, fergeteges művészek tolmácsolásában.
A Gödöllőt átszelő Rákos-patak adta természeti környezet méltó revitalizációja és kialakítása érdekében már közel másfél évtizede folynak – különböző intenzitású és eredményességű – szakmai egyeztetések. A természeti kincs Pest megyei szakaszának rendezése, illetve a patak menti területek (öko)turisztikai, rekreációs és egyéb potenciáljának kihasználása összehangolt fellépést igényel. Ennek érdekében a célok megvalósításához szükséges anyagi forrást a konzorciumot vezető Pest Vármegyei Önkormányzat az érintett települések (Szada, Gödöllő, Isaszeg, Pécel) bevonásával – azokkal konzorciumot alkotva – egyedi, a központi költségvetésből származó támogatásból kívánta és kívánja biztosítani.
A forradalmi olefin metatézis technológia új otthonra talál Magyarországon: a XiMo Hungary Kft. – az olefin metatézis globális éllovasa és a korszerű katalizátorfejlesztés szakértője – június 26-án ünnepélyes alapkőletétellel indította el új gyártóüzemének építését a Gödöllői Innovációs és Logisztikai Parkban. Az új üzem a XiMo innovatív metatézis-katalizátorainak nagyüzemi gyártására összpontosít majd, a cég technológiája Nobel-díjas tudományos alapkutatásra épül.
Az erdei nagyvadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése Budapest környékén, illetve a Dunakanyar több településén, de Tatabányán, Salgótarjánban és a Balaton-felvidéken is problémákat okoz. A vaddisznó jelenlétével kapcsolatos gondok megoldása együttgondolkodást igényel, a „városi vadgazdálkodás” jogi és szervezetrendszerének kialakítását, valamint a lakosság védekezését teszi szükségessé – állapítja meg az a kutatás, amit – a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából – dr. Heltai Miklós (képen), a gödöllői Szent István Egyetem docense vezetésével végeztek el.
A vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe világszerte nő, a városi, zöldövezeti területek számos területen már a vaddisznó valódi élőhelyévé váltak. A főváros térségében végzett kutatás alapvető célja azt tisztázni, hogy a vaddisznók belterületi megjelenése a külterületi erdőkből érkező állatokhoz, vagy a belterületen megtelepedett egyedekhez köthető. A rendkívül alkalmazkodó képes vaddisznó sokféle élőhelyen, köztük a vadon élő állatok által alapvetően elkerült városokban is meg tud élni. Az új élőhelyek meghódításának és számos emlős vadfajt felülmúló szaporaságának köszönhetően a vaddisznó ellenáll az állománycsökkentési törekvéseknek. A lakott területeknek több olyan vonzó, előnyös hatása ismert (kedvezőbb mikroklíma, különösen télen; száraz évszakban locsolt zöldfelületek, megfelelő búvóhelyek és nagy mennyiségű táplálék), amik a Magyarországon őshonos, kiemelkedő intelligenciával bíró állat betelepedését megkönnyítik.
A városokban való vaddisznó-megjelenés jelensége idehaza új. Az erdészeti vizsgálatokat kiértékelve megállapítható, hogy a vaddisznók városban használt élőhelyei gyakorisági sorrendben a következők: belterületi erdei élőhely (35,7 százalék), elhagyott, de bekerített kertek (28,6 százalék), elhanyagolt telkek és lakott területre beilleszkedett erdő (10,7 százalék), közterület (7 százalék). Az állatok a legritkábban, mindössze az esetek 3,6 százalékában térnek be gondozott kertekbe, azokba is csak akkor, ha a nem megfelelően elkészített kerítés nem akadályozza ezt meg. A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben – miszerint: az erdőkből „szöknek be” a városba – eleve lakott területen élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe.
A problémakör költséghatékony, és minden érintett szempontját figyelembe vevő megoldását a„városi vadgazdálkodás”jelentheti. Ennek célja a gondok oly módúcsökkentése, hogy közben a konfliktust okozó fajok a városi élőhelyeken is fennmaradhassanak, de kártételük kezelhető szinten maradjon.
A kutatás legfontosabb megállapításait összegezve a következőket tehetjük, hogy kevesebb vaddisznó éljen a lakott területen, vagyis a következőképpen lehet csökkenteni vagy megelőzni a károsításokat: • Fontos, hogy az erdők közelében élők ne etessék az állatokat, lehetőség szerint zárják el a kukákat, ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot, kerti nyesedéket. • Az illegális kommunális és zöldhulladék-lerakókat fel kell számolni. Az ember által nyújtott táplálékforrásokat (pázsit, állati hulladék, gyümölcs) ugyanis a vaddisznó felleli és hasznosítja. • A felhagyott, nem gondozott, elhanyagolt kertek takarást adó aljnövényzetét kaszálni kell, a bent lévő szemetet eltávolítani, a kerítéseket kijavítani és megerősíteni szükséges. • Az elhagyott gyümölcsösök, kiskertek kerítéseit újra kell építeni, szükség esetén a gyümölcsfákat kivágni, a területeket takarítani, átláthatóvá tenni.
Mit tehetünk, hogy távol tartsuk telkünktől a vaddisznót? A vaddisznó okozta károsítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A vaddisznók távoltartására épített kerítés kivitelezésére több megoldás is van, ezek mindegyike nagyban függ a helyszíntől. Az eredményes védekezéshez elég a kerítés alsó, 1-1,5 méteres részének megerősítése. (A fonott drótkerítés nem biztosít minden esetben védelmet, az állatok könnyen szétfeszítik, vagy átbújnak alatta.) A kereskedelmi forgalomban is kapható, a vaddisznó távoltartására gyártott erős és csúszásmentes csomózású dróthálót a jól rögzített oszlopokhoz kell erősíteni a kerítés külső oldalára, majd a hálót fél méterenként lecövekelni, vagy a földbe süllyeszteni. Aki maga kezd munkába, a vastelepeken ponthegesztett hálót is beszerezhet.
Amennyiben valaki bizonytalan a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, javasoljuk, hogy forduljon segítségért építésben jártas szakemberhez, az elvégzett munkára pedig kérjen garanciát. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete is vállalja a kerítések elkészítését. Bővebb információ a (06-1) 391-0540-es telefonszámon, illetve a budapest@pprt.hu e-mail címen kérhető. Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt. Interjú dr. Heltai Miklóssal, a kutatás vezetőjével: