Neves tájképfestők kiállítása a gödöllői kastélyban

A gödöllői szülőknek is érdemes szem előtt tartani, hogy a korai táborfoglalás a spórolás kulcsa

A nyári szünet tervezése idén korábban kezdődik, mint valaha! A Táborfigyelő friss kutatása szerint a szülők harmada már februárban kiválasztja a gyermeke számára a tökéletes nyári tábort. Itt a sorrend, mi alapján választunk tábort 2025-ben!

Galéria- és bolt-nyitással elindult az Eco Art program Gödöllőn

Így tolta le a nadrágját Gödöllő első embere a színpadon

Neves tájképfestők kiállítása a gödöllői kastélyban

2015-04-26 12:39:01

Az 1870-es évek lényeges változást hoztak a magyar festészet, különösen a tájképfestészet történetében. A franciaországi barbizoni művésztelepen dolgozó művészek bevezették és meghonosították a tájfestészetben a szabadban való festést, ami lényegesen változtatta meg a műfajban használatos tematikát, és festési gyakorlatot. Szembefordultak a szigorú akadémiai szabályokkal a meghatározott témák helyett a mindennapi életben látott tematikát festették. Igyekeztek rögzíteni a természetben tapasztalható atmoszferikus jelenségeket, vagyis általánossá vált a plein-air festés, amely a fény és levegő okozta változásokat igyekezett rögzíteni a képeken. A kiállítás azoknak a magyar művészeknek a munkáit mutatja be, akik ehhez az új stílusirányzathoz csatlakoztak.

A korszak leghíresebb magyar alkotóinak – Szinyei Merse Pálnak, Munkácsy Mihálynak, Székely Bertalannak és tájképfestő kortársaiknak – az 1870-1915 közötti életszakaszában készült művek olyan helyszínen mutatkoznak be, ahol ez az időszak kiemelt jelentőséggel bírt. A gödöllői kastély ekkoriban a királyi család kedvelt pihenőhelye volt, ami egyben a kastély történetének második fénykorát is jelentette. A Rudolf-szárny emeleti teremsorában május 1-je és augusztus 30-a között megtekinthető kiállítás ízelítőt ad a századvég-századelő hírneves magyar alkotóinak munkáiból.

Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!

Neves tájképfestők kiállítása a gödöllői kastélyban