Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Ahogy az borítékolható volt, csupán egyetlen ajánlat érkezett a Gödöllő közigazgatási területén zajló, menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, mint közszolgáltatás ellátására kiírt pályázatra. A kandidáló a tevékenységet településünkön már hosszú évek óta ellátó Volánbusz Közlekedési Zrt volt.
Mindez azt jeleni, hogy a társaság március 1-jétől folytathatja a helyi járatok üzemeltetését, amiért éves szinten nettó 84,6 millió forintos önkormányzati ellentételezés illeti meg. Alternatív lehetőségként kínálkozik, hogy a Haraszt városrész ipari övezetének és az Ipari Park településrész bekapcsolásával bővüljön a helyi autóbuszvonalak száma. Ha ez megvalósul, további 8 millió forintos finanszírozásra tarthat igényt a Volánbusz a várostól.