Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Az ember tragédiája 130 évvel ezelőtti ősbemutatójáról, vagyis a Magyar Dráma Napjáról díjátadással egybekötve emlékeztek meg a Színházi Dramaturgok Céhe, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet képviselői szeptember 21-én a Katona József Színház Kamrájában.
A díjazottak körében ott volt a gödöllői illetékességű Mikó Csaba is, aki a dramaturgok díját, az Évad Legjobb Magyar Drámájáért-díjat érdemelte ki Apátlanok című művével. A díjazottat Karsai György irodalomtörténész, kritikus és Szálinger Balázs költő köszöntötte, majd részletek hangzottak el a Mikó Csaba-műből a Független Színház tagjainak előadásában.
A litera.hu közlése szerint Mikó Csaba műve idén már a legjobb új magyar drámának járó Vilmos-díjat is elnyerte a júniusban lezajlott Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSzT) a Színházi Dramaturgok Céhétől. Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az „apátlan nemzedék” növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. A Vilmos-díjjal másodszor kitüntetett Mikó Csabának eddig egy drámakötete és két ifjúsági regénye jelent meg. Apa című darabját több nyelvre is lefordították, a művel számos díjat és pályázatot nyert, mi több, rangos nemzetközi elismerést is kapott.