Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Ha kívülről néznénk magunkat, azt mondhatnánk, nem vagyunk normálisak

2013-03-15 13:22:54

Emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy ne szabadtéren ünnepeljenek a gödöllőiek március 15-én. Idén ennek is eljött az ideje, mert a cudarra fordult télies időjárás hatására a szervezők a Művészetek Háza Gödöllő épületének színháztermébe várták a helybéli érdeklődőket.

Elmaradt a gödöllői fiatalok március 14-én, a kora esti órákban szokásos fáklyás felvonulása, valamint a lovasok és a fogatok sem masíroztak végig a belvároson március 15-én, az 1848-49-es szabadságharc kitörésének 165. évfordulóján. Az ünneplők – mintegy 400-an – indulók dallamaira érkeztek a helyi kultúra házába, hogy meghallgassák Gémesi György beszédét, és megnézzék a Mészáros Beáta által rendezett, „Fújjad, madár, fújjad” című műsort, amiben – a rendezőn kívül – Nagy Zoltán, a Garabonciás Színtársulat tagjai, Gödöllő Város Népi Zenekara, a Damjanich János Általános Iskola diákjai, illetve Rehorovszky Gábor közreműködött.
Az ünnepi műsort követően a megemlékezés résztvevői átvonultak a Városháza előtt térre, ahol a magyar és a székely himnusz eléneklésével tisztelegtek a felvont székely zászló előtt, majd a Petőfi-szobornál, a már a talapzat tövébe előre elhelyezett koszorúkat körbeállva adóztak az egykori szabadságharcos hősök emlékének.

Polgármesteri üzenetek
- Fagyos és hideg szelek fújnak a mai márciusi Magyarországon, így aztán, sajnos, nem tudunk igazán önfeledten ünnepelni – ezzel a mondattal kezdte Gémesi György ünnepi beszédét. A folytatásban városunk első embere kihangsúlyozta, hogy Gödöllő mindig olyan hely volt, ahol tudtak és tudnak az emberek együtt ünnepelni. Mindez nem mondható el az országos viszonyokról, hiszen az ünnepi rendezvények biztosítása már-már vetekszik egy Fradi-Dózsa meccsével.
- Ha kívülről néznénk magunkat, azt mondhatnánk, nem vagyunk normálisak. Ha a ’48-as hősök megszólalhatnának, azt mondanák: ezért nem volt érdemes. Egy ilyen ünnepkor bármelyik nemzete a világnak az egységét, az összetartozását mutatná – hangoztatta Gémesi.

Annak ellenére, hogy a polgármester úgy fogalmazott, beszédében nem kíván aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozni, a következőket mégis felsorolta: alkotmánymódosítás, a még mindig negatív előjelű gazdasági növekedés, a magyar közép- és kisvállalkozói kör versenyképtelensége, az egyre nagyobb mértékű elszegényedés, a megoldatlan munkanélküliség, a köz- és felsőoktatásban kialakult áldatlan állapotok, az egészségügy egyre katasztrofálisabb helyzete, a megoldatlan roma-kérdés, vagy az önkormányzatok önállóságának nagymértékű megcsonkítása, illetve a sajtószabadság kérdése.

Ezt követően Gémesi György három dilemmáját osztotta meg az egybegyűltekkel. Elsőként a jövő zálogát jelentő magyar ifjúság helyzetét és kilátásait ecsetelte. - A fiatalok már-már menekülnek itthonról. Fáj, mindannyiunknak fáj, ha a családból elmennek a gyerekek – mondta.
Második problémájaként a vidék, elsősorban a kistelepülések revitalizációjának mielőbbi megvalósítását hozta fel Gémesi, egy olyan vidékstratégia mentén, amit Darányi-tervnek hívnak, és aminek kidolgozásában oroszlánrészt vállalt a gödöllői Ángyán József professzor.
A harmadik polgármesteri dilemma a magyarság és az autonómia kérdéséről szólt. Gémesi úgy vélte, nem mondhatjuk meg innen, hogy a határon túl élő magyaroknak mi a jó, viszont önállósodási törekvéseikhez a hátteret nekünk kell biztosítani. - Hiba és bűn innen pártok alapítását kezdeményezni, és az ottani belső konfliktusok megoldását magyarországi politikai eszközökkel befolyásolni.

Akárhonnan is nézzük, a fenti gondolatok a kormánynak, a kormánypárti illetékeseknek szóló, nem is annyira kódolt üzenetek. Miként az is, hogy „az önkormányzati rendszer legyengítésével megbillent az egyensúly, ami egyre inkább sérüléseket okoz a márciusi ifjak által is oly’ annyira vágyott demokratikus működésben”.
S még mielőtt bárki azt gondolná, hogy „házon belülre” nem üzent Gémesi, álljon itt egy mondat, ha úgy tetszik a gödöllőieknek, a miheztartás végett: - A példaértékű gödöllői együttünneplésnek üzenete van. Nyilván, mindig lesznek olyanok, akik éket akarnak vágni ebbe, az értékalapon összekovácsolt városi közösségbe. De eddig is, és bízom benne, ezután is, kisebbségben maradnak. Biztosíthatom őket, hogy se sallert, se kokit nem fogok, nem fogunk osztogatni.


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online