Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A komoly havazással járó, télies időt jósoló előrejelzések miatt az illetékesek úgy döntöttek, hogy nem a főtéren, hanem a Művészetek Háza Gödöllő épületének konferenciatermében rendezik meg a március 15-i nemzeti ünnep gödöllői programjait. Az ünnepi műsor 10 órakor kezdődik, ezt követően felvonják a székely zászlót a Városházánál, majd lezajlik a koszorúzás a Petőfi-szobornál.
Elmarad a gödöllői fiatalok március 14-én, csütörtökön 18 órára tervezett fáklyás felvonulása, valamint a nemzeti ünnep helyi programját a korábbi években meghonosított hagyomány szerint lezáró lovas- és fogatfelvonulás.