Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Vörös István és Futás Levente, a gödöllői önkormányzat Fideszes képviselői nem beszéltek a levegőbe, amikor a helyi képviselőtestület május 10-én lezajlott ülésén bejelentették: hanyag kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes vagy tettesek ellen feljelentést tesznek az ügyészségen, az Erzsébet királyné Szálloda beruházási és működési anomáliáinak tisztázása érdekében.
A szóbeli ígéretet néhány napon belül tett követte, és a városatyák eljuttatták beadványukat a vádhatóságnak. Mivel a feljelentés elküldése óta már több mint egy hónap eltelt, megkerestük Vörös Istvánt és Futás Leventét, van-e tudomásuk arról, hogy hol tart az ügyészségi eljárás.
Érdeklődésünkre a Fidesz gödöllői önkormányzati képviselői elmondták: ma kapták kézhez a Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztályától az értesítést, hogy május 27-én tett feljelentésük alapján megindult az ügyészségi nyomozás a városközpontban PPP-konstrukció keretében megvalósult Erzsébet királyné Szálloda beruházása, pénzügyi konstrukciója, valamint a 2008 tavaszán átadott létesítmény üzemeltetése, működése és gazdálkodása ügyében. A nyomozást a Btk. 320. §. (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt rendelték el.
Amennyiben a gyanú beigazolódik, a büntetési tétel akár két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.