Habsburg-galéria a kastélyban

Gödöllőn is elérkezett a családi házak ideje, főként a „kádár-kockáké”

Minden bizonnyal a gödöllői érintettek is értesültek arról, hogy az 1990 előtt épült, gázfűtéses családi házak energetikai korszerűsítésére igénybe lehet venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot. A REPowerEU keretből 108 milliárd forintot szánnak a programra: részben támogatás, részben hitel formájában. A házszigetelésre, nyílászárók cseréjére, melegvíz- és gázfűtésrendszer korszerűsítésére felhasználható programban legfeljebb 7 milliós beruházással lehet részt venni legalább 30 százalékos energia-megtakarítás elérésével, amit energiatanúsítványok igazolnak majd.

Gödöllőn is kitörhet a „szomszédok háborúja”

A gödöllőiek számára is elérhető a NAV-Mobil: ellenőrizze most, be van-e jelentve!

2011-09-22 15:28:27

A gödöllői kastély Gizella főhercegnőről elnevezett 2. szárnyát tavaly újították fel. Az uniós elnökség fél éve után „visszakapott” termekben szeptember 26-án, hétfőn új állandó kiállítás nyílik Századok – lakók – történetek. Sorsfordító évtizedek a gödöllői kastély törtében címmel. Ennek egy igen látványos részletéről, a Habsburg-galériáról szól Kovács Éva Marianna írása.

A tágas emeleti folyosó eltér az épület többi közlekedőterétől. A valamikori szénapadlás beépítésekor egy délnyugat felé néző elegáns szobasor mellett alakították ki, az előkerti homlokzat mentén. A szomszédos termekkel azonos, közel 4,5 méteres belmagasságát hét nagy ablak világítja meg, és jóval szélesebb is, mint a kastély többi folyosója. Előtere a 19. század elején egyszerű, halványzöld kváderes kifestést kapott, azonban a folyosó falán nincs nyoma díszítőfestésnek. Minden jel arra utal, hogy az épület e része egy később kialakítandó családi ősgaléria tervezett helye lehetett, ami az egyre emelkedő és sokasodó család legbefolyásosabb tagjait mutatta volna be, úgy, mint a korszak kiemelkedő családjainak kastélyaiban. Gödöllőn azonban ez a terv a Grassalkovichok kihalása után már nem valósulhatott meg.

A Grassalkovich-család tagjairól ma igen kevés ábrázolás ismert, ezért Gödöllőn nem vállalkozhattunk összegyűjtésükre. Van azonban Magyarországon egy igen jelentős, de kevéssé ismert képgyűjtemény, aminek bemutatására lehetőséget kaptunk, és ami ábrázoltjaival – Mária Teréziától Rudolf trónörökös családjáig – szintén kapcsolódik a kastély történetéhez. A Habsburg-család 18-19. századi tagjainak portréit Stefánia, Rudolf trónörökös özvegye, későbbi gróf Lónyay Elemérné az oroszvári kastélyból menekítette – más ingóságaikkal együtt – Pannonhalmára, 1944-ben. Miután második férjével mindketten az Apátságban hunytak el, az értékes festmény-együttest a bencések örökölték. Az 1990-es évek elején dr. Buzási Enikő, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze szakmai körökben ismertette, sőt, egy gödöllői konferencián tartott előadásában be is mutatta a képeket, javasolva, hogy kerüljenek az akkor már felújítás alatt lévő gödöllői kastélyba.

A kezdeményezés találkozott a Pannonhalmi Főapátság szándékával, ezért a képeket letétbe adták a Magyar Nemzeti Galériának, ahol a szükséges restaurálásokat is elvégezték. Az 1996 augusztusában megnyílt gödöllői kastély első berendezett termeiben több festmény is ebből a gyűjteményből származik, például, a Vaszary János által festett nagyméretű Ferenc József-portré és a Rudolfot ábrázoló kép a Ferenc József-dolgozóban, vagy a Ferenc Józsefet és Erzsébetet ábrázoló eljegyzési portré-pár a királynéi lakosztályban. De innen való az a bájos Koller Károly fotó is a nyolc éves Mária Valériáról, aminek érdekessége, hogy éppen azok között a falak között készült itt, Gödöllőn, ahol most látható.

Stefánia gyűjteményében nemcsak férje, Rudolf trónörökös családjának felmenői, hanem saját ősei portréinak egy része is jellegzetes Habsburg-vonásokat visel, hiszen maga is Habsburg leszármazott volt, a magyarok által rendkívül tisztelt József nádor unokája. A nádor legkisebb leánya, Mária Henrietta ugyanis a későbbi II. Lipót belga királyhoz ment feleségül, és ő lett Stefánia édesanyja.

A kiállításon, amit ennek a különleges kollekciónak a felhasználásával állítottunk össze, lehetőségünk volt a Habsburg-család uralkodóinak és családtagjaiknak bemutatására Mária Teréziától Ferenc Józsefig. Azonban, nem csak az uralkodók, hanem a II. Lipót fiával, József nádorral induló, úgynevezett, „nádori ág” családtagjai is nyomon követhetők, egészen a 20. század elejéig. Olyan legendás alakokat ismerhetünk meg közöttük, mint a nádor gyermekágyban elhunyt, imádott első felesége, Alexandra Pavlovna cárleány, vagy a második feleségétől való István fia, aki az 1838-as árvíz során tanúsított helytállása miatt olyan népszerű lett Pesten, hogy a bécsi udvar jobbnak látta eltávolítani az országból, nehogy túlzott befolyásra tegyen szert. Ő lett aztán apja halála után az utolsó magyar nádor. De József nádor unokája volt József Ágost főherceg is, az első világháborús hős, akit IV. Károly király „homo regius”-ként, királyi emberként az országban hagyott, és aki ebbéli minőségében nevezte ki Károlyi Mihályt miniszterelnökké 1918-ban. Ő egyébként Augusztát, Lipót bajor király és Gizella leányát, Ferenc József és Erzsébet királyné egyik unokáját vette feleségül, példájaként a családban évszázadok óta tartó keresztbeházasodásoknak.

A festmények között azonban nem csak pannonhalmi képeket láthatnak az érdeklődők. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Zirci Apátság is több festmény kölcsönzésével segítette a kiállítás létrejöttét, pótolva a Lónyay-gyűjteményből hiányzó, vagy az időközben más kiállításokba került műtárgyakat.

A bemutatásra szánt képek restaurálása több mint egy évet vett igénybe, a hatalmas munkát a Szépművészeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei végezték, anyagi fedezetét a Nemzeti Kulturális Alap pályázata, valamint a Külügyminisztérium támogatása teremtette meg.

Fotó: Dabasi András

Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!

Habsburg-galéria a kastélyban