Mennyire fontos kérdés a gödöllői egészségügyi központ működésének önkormányzati támogatása?
A közösségi médiának is köszönhetően több ezer olvasóhoz jutott el a Kell-e korlátozni a laborvizsgálatok napi számát a gödöllői egészségügyi központban? című cikkünk. Az abban foglaltakra sokan reagáltak, a vélemények egyikét másikát a pártpolitikai hovatartozás is vezérelte.
A kommentek és az azokban leírt – esetenként – téves információk hatására azt gondoltuk, érdemes lenne tisztázni a gödöllői egészségügyi központ jelenlegi fenntartói viszonyait. Íme, a legfontosabb tudnivalók:
• A helyhatósági rendszer 1990-es kialakulásával az intézmény fenntartója a gödöllői önkormányzat lett, ami az elmúlt közel 33 esztendőben nem változott. Azzal együtt nem, hogy tíz éve, 2013 februárjának első napjaiban felmerült annak lehetősége, hogy állami kézbe kerül a gödöllői szakrendelő. Gémesi György akkoriban a több ponton is megnyirbált helyi költségvetés szűkösségével és a környező települések anyagi hozzájárulásának hiányával indokolta az elhatározást. Néhány nappal később a polgármester – engedve az intézményi dolgozók vészharangot kongató nyomásának – meghátrált, és a képviselőtestület végül úgy döntött, hogy az önkormányzat határozott ideig, 2014. december 31-ig folytatja a járóbeteg-szakellátási feladat teljesítését. Miután újabb döntés azóta sem született a kérdésben, a városvezetés napjainkig őrzi fenntartói pozícióját.
• A gödöllői önkormányzat, mint a Petőfi Sándor utcai szakrendelő fenntartója az elmúlt év(tized)ekben több, részben szakmai előírásokat követő (akadálymentesítés), részben az eszközpark modernizációját szolgáló, részben pedig az energiahatékonyságot növelő fejlesztést is végrehajtott az épületen/épületben.
• Talán meglepő, de az elmúlt években a Tormay Károly Egészségügyi Központ működési támogatást az önkormányzattól nem kapott. Így volt ez idén is, amikor a városi költségvetés február 16-i elfogadásakor kilenc, köztük hét lokálpatrióta klubos képviselő úgy szavazott igennel a büdzsére, hogy abban 0, azaz: nulla forint szerepelt az egészségügyi központ működési támogatása soron.
A gödöllői helyzet értelmezését érdekes megvilágításba helyezi, ha mérlegeljük az alábbi, némiképp a feladatellátás fontossági sorrendjére is utaló adatokat:
1. Zugló nem kormánypárti polgármestere március végén az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsorában úgy fogalmazott, hogy az általa vezetett önkormányzat éves szinten 1,5 milliárd forintos működési támogatást biztosít a zuglói szakrendelőnek, amivel kiegészítik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által folyósított finanszírozást. A fővárosi 14. kerület lakosságának száma 122 ezer fő körül mozog, míg Gödöllőn nagyjából negyedannyian, mintegy 32 ezren laknak.
2. A gödöllői önkormányzat 2023-ban – a VÜSZI-n „átfuttatva” – bruttó 113.863.120 forintot tervez elkölteni a városi rendezvények megvalósítására. Ha ehhez az összeghez hozzávesszük a költségvetésben közterületi rendezvények célra külön soron nevesített 50 millió forintot (2022-ben 24 millió forint), valamint a városi marketing, kommunikáció, díjak és nemzetközi kapcsolatok alcímen előirányzott 50 millió forintot (2022-ben 40,8 millió forint), kiderül, hogy idén több mint 210 millió forint juthat az egészségügyi ellátás javításánál kevésbé fontos feladatokra a gödöllői adófizetők pénzéből.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
