Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Nem „fogas kérdés” a magyar fogászat kezdete. Vagy mégis?

2021-09-27 17:43:56

A fogfájás egyidős az emberiséggel, az ősember is szenvedhetett tőle, és megtett mindent annak érdekében, hogy megszabaduljon a fájdalomtól. Így volt ez évszázadokon át, kialakítva az igényt a fogászati beavatkozások tökéletesítésére.

Népi gyógymódokkal a fogbetegségek ellen
Az 1700-as években az emberek még népi gyógymódokat alkalmaztak testi panaszaik enyhítésére. Ezeket a házi orvosságokról szóló ismereteket papok gyűjtötték össze. Így kerülhetett kiadásra 1791-ben Szent-Mihályi Mihály plébános, Házi-Orvosságok című könyve, ami részletesen szól a fogfájást okozó „fogférgekről”, a vöröshagyma és fokhagyma hatásairól, a fogvonásról (húzásról).

A lakosság körében nagyon népszerűek voltak a füveskönyvek, amelyek gyógyító virágokkal és gyógynövényekkel ismertették meg az embereket. Az orvosok számos, gyógyulást szolgáló könyvet írtak, Ilyen volt az 1789-ben induló Mindenes Gyűjtemény, amelyben közhasznú dolgokról nyújtottak ismereteket a megelőzéssel és az öngyógyítással kapcsolatban.

Kik voltak, akik segítettek a fogfájáson?
A fogfájás öngyógyítása nem minden esetben vált be. Ilyenkor volt szükség azokra a “segítőkre”, akik vagy a népi gyógymódok alkalmazásával vagy speciális szerszámokkal próbáltak enyhíteni a bajon. Ilyenek voltak:

• a lithotomusok, akik a Balkán-félszigetről érkeztek, és sebészi munkát végeztek
• a fürdő-orvosok
• a hajvágó borbélyok
• az olajárusok (olejkárok)
• a vásári foghúzók, akik az egyik faluból a másikba vándoroltak.
• a kuruzslók - akik néha több kárt okoztak a fogfájós betegnek, mint hasznot


A borbély-sebészek

A régi időkben a fogorvoslás nem tartozott az orvostudományhoz, így a legmagasabb képzettséget a borbély céhekben megszerzett borbély-sebész képzettség jelentette. A borbély-sebészek működését szigorúan szabályozták, még meghatározott árszabásuk is volt. Az orvoshiány pótlásaként is működtek, lehetővé téve ezzel, hogy a szegények is ellátáshoz jussanak.

A szakma fejlődését a tudomány fejlődése és az emberek fogorvosi kezelés iránti igénye és az orvosi egyetemek, majd a sebészeti oktatás létrejötte támogatta. Hosszú és rögös út vezetett addig, amíg hazánkban az első önálló Fogorvosi kar 1954-ben elindulhatott, és a fogorvoslás eljuthatott arra a magas színvonalra, amilyet a Jildent Clinique is képvisel.

Fogászati szakirodalom
Az első fogászati tankönyvet Magyarországon Plenk József Jakab adta ki 1777-ben. A könyv kiterjed a fogászat valamennyi ágára: az anatómiától a konzervatív kezeléseken át a szájsebészeti beavatkozásokig.

Szintén nagy jelentősége volt a Miskolczy Ferenc által lefordított, majd 1742-ben kiadott első magyar nyelvű, sebészeknek szóló zsebtankönyvnek is, ami nem hiányozhatott egyetlen sebész zsebéből sem. A kilenc fejezetből álló összeállítás kiterjedt ismeretekkel segítette a munkájukat, köztük a fogászati problémák kezelését is.

A fogorvostudomány rohamosan fejlődik, az orvosdiagnosztikai és gyógyászati újdonságok tárháza kimeríthetetlen. (x)


Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online