Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Gyakrabban előforduló szerződések összehasonlítása a kkv-szektor tanácskérései alapján

2020-10-07 13:05:01

A gyakorlati munkát végzők gyakran összetévesztik a vállalkozási és a megbízási szerződést. A tanácskérési-tanácsadási tevékenység során a kérdező bemutatott olyan szerződést, ami garázs építésére, azaz: kivitelezésére vonatkozott, de a dokumentumot megbízási szerződésnek nevezték. Ha ilyen ügyben jogsértés történik, a jogszolgáltatás során a szerződés tartalmát vizsgálják és nem a dokumentum elnevezése az irányadó. Mégis fontos a különbségtétel, melynek során megkülönböztetjük és a célnak megfelelően helyesen alkalmazzuk a nevesített szerződéseket.

A vállalkozási szerződés alanya a megrendelő és a vállalkozó. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó eredményköteles tevékenységet végez, valamilyen eredmény létrehozását vállalja. Az eredménykötelem lényege munkával elérhető eredmény létrehozása. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a berendezésnek, központi fűtési rendszernek és más rendszereknek is működnie kell, rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog gyártására, összeszerelésére, előkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására köteles. A szerződésben a szolgáltatás tárgyát olyan mennyiségi és minőségi követelményekkel kell meghatározni, amelyek – akár méréssel is – alkalmasak az eredmény megállapítására. A szolgáltatás tárgyának meghatározásán kívül a vállalkozási szerződés lényeges tartalmi eleme a vállalkozói díj és a teljesítési határidő valamint a felek azonosítható módon történő megnevezése, NEM fantázianévvel és nem postafiók címmel. Fontos a felek elérhetősége, a megkeresést ténylegesen fogadó telefonszámon és a rendszeresen, de legalább naponta megtekintett e-mail címen.
A vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezések megtalálhatók a Ptk.-ban: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről


Amíg a vállalkozási szerződés eredményköteles, addig a megbízási szerződés gondossági kötelemmel jár. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízási szerződés alanyai a megbízó és a megbízott. Nagyon egyszerű példával alátámasztható a jogviszony tartalma. Aki valamely tevékenység gyakorlójának megbízása alapján szórólap terjesztéssel keres ügyfelet (megrendelőt), csak a szórólapok meghatározott helyen és feltételek mellett történő terjesztéséért felel. Nem felelős azonban azért, hogy a hirdetésre ténylegesen jelentkezzen megrendelő és szerződést kössön a szórólap terjesztő személy (megbízott) megbízójával.

Az építési-szerelési munkák kivitelezésében közreműködő tervezői művezetővel kötött szerződés is megbízásos jellegű, nem eredmény kötelezettséggel, hanem gondossági kötelemmel jár. Tervezői művezetésnek minősül a tervezéssel kapcsolatosan a kivitelezés során felmerülő szakkérdések megoldása, tervegyeztetések lefolytatása, valamint az építészeti-műszaki terveknek megfelelő megvalósításban való közreműködés magyarázattal és tanácsadással.
A tervezői művezető a vállalatba adott munkának tervdokumentáció szerinti kivitelezését a szerződésben meghatározott időszakonként figyelemmel kíséri, tevékenysége során mint megbízott, gondos eljárásra köteles.

A tervezői művezetés általában előre meghatározott napokon vagy időközönként történik, a felek megállapodása azonban nem nélkülözheti a soron kívüli tervezői művezetés igényének és teljesítésének szabályozását. A példa mutatja, hogy a megbízási szerződés esetében nem folyamatos munkavégzési kötelezettségről van szó, hanem olyan munkafeladatról, melynek teljesítése időszakos is lehet.
A megbízási szerződésre és a példákra vonatkozó jogszabályok: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről


Egyes vállalkozások a megbízási szerződést összetévesztik a munkaszerződéssel vagy az egyes foglalkoztatottak esetében helytelenül alkalmazzák. A munkaszerződés alanya a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony lényege, hogy a munkavállaló a szaktudását, a hozzáértését és a munkavégző képességét meghatározott időtartamon, azaz a munkaidőn belül díjazásért (munkabér) „eladja” a munkáltatónak, aláveti magát a munkáltató utasításának és egyéb szabályainak a munka törvénykönyvében meghatározott jogi kereteken belül. Ha visszatekintünk a megbízási szerződésre, annak keretében a megbízottnak nincs munkaideje, nincs főnöke, nem jár fizetett szabadság, a megbízásos jogviszony nem keletkeztet szolgálati időt a nyugdíj megállapítása esetén, a megbízottat nem illetik meg béren kívüli juttatások, kedvezmények, például ingyenes utazásra jogosító igazolvány stb. Ha például a megbízottnak naponta 8-16 óra között kell gépkocsivezetői feladatokat ellátni és számára a foglalkoztató vezetője naponta meghatározza az elvégzendő feladatot, neki tesz jelentést a kijelölt munka elvégzéséről, ez a tény már elegendő annak megállapításához, hogy ilyen esetben valójában munkaviszonyról és nem megbízási jogviszonyról van szó. A ténylegesen munkaviszony jellegű feladatot ellátó személyt tilos megbízási szerződéssel foglalkoztatni. Fontos odafigyelni a megbízási szerződés és a munkaszerződés különbségére.
A munkaviszonyra vonatkozó részletes szabályok a Munka Törvénykönyvében találhatók: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről


A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, röviden: Ptk.) a megbízási szerződésről – többek között – az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
• Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
• Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Az elállási jog gyakorlása egyoldalú nyilatkozattal történik, jelen esetben a megbízott nyilatkozata alapján a szerződés visszamenőleges hatállyal szűnik meg, mintha létre sem jött volna. Az elállási jog alapján a felek az eredeti állapotot állítják helyre. A felmondás a szerződést a jövőre nézve szűnteti meg.
• Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
• A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
• A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. E rendelkezés alapján a megbízottat tájékoztatási kötelezettség terheli. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
• A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
• A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.
• A szerződést bármelyik fél felmondhatja.
• A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.
• A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
• A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
Ingyenes megbízási szerződés kötése is lehetséges. Ebben az esetben a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó – ebben az esetben is – köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Az egyéni vállalkozások és a kkv-szektor társas vállalkozásainak működése során gyakori eset, hogy üzlethelyiséget bérelnek. Gépek bérlete is előfordul, de ennek időtartama rövidebb és kevesebb jogvitához vezet. A tapasztalat szerint a gépbérletre vonatkozó feltételekben a felek szóban állapodnak meg.

A tanácskérések tapasztalatai alapján látható volt, hogy az üzlethelyiségekre eredetileg, akár több évvel korábban megkötött bérleti szerződéseket nem módosították, a ténylegesen fizetett bérleti díjnál alacsonyabb összeg szerepelt egyes szerződésekben. Érthetetlen, hogy a vállalkozásoknak ilyen módszerhez miféle érdeke fűződhet, amikor a bérleti díj a vállalkozás költségei között teljes egészében elszámolható. Általában a letét felhasználásának jogcímeit a szerződések nem tartalmazták, és azt sem, hogy a bérlő milyen feltételekkel végezhet átalakítást és ennek költségei kit terhelnek, vagy hogyan oszlanak meg a felek között. Az átalakítás tilalma a szerződésekben előfordul, de a bérlemények korábbi kialakítása az új bérlőnek általában nem felel meg.

A bérleti szerződések esetében tapasztalható hiányosságok valamint a szabálykövetés részletezése nagyobb terjedelmű, önálló cikket igényelne, ezért most csak azokra a jogszabályokra hívjuk fel a figyelmet, amik rendelkezéseit alkalmazni kellene a bérleti jogviszonyban.

Az üzlethelyiségek bérleti jogviszonyára vonatkozó szerződések megkötésével, szükség szerinti módosításával érdemes ingatlanforgalomra szakosodott ügyvédet vagy ügyvédi irodát megbízni.
A bérleti szerződések tekintetében a körülmények és az ingatlan ismerete nélkül teljes körű tájékoztatás a kamarai tanácsadás keretei között nem lehetséges, csak a „Mire figyeljünk?” kérdésre lehet érdemben válaszolni.


Médiatámogatás a kkv-szektorba sorolt Pest megyei vállalkozásoknak

A FIX Televízió Fogyasztói Jogviták című, fogyasztóknak és vállalkozóknak szóló tájékoztató, informatív műsorai megtekinthetők és visszanézhetők a tévé hivatalos honlapján és a YouTube oldalon a műsor címének beírásával.

A Civil Hírügynökség portál rádióműsorai között található fogyasztóvédelmi tárgyú, szakértőkkel folytatott beszélgetések hallgathatók meg, aktuálisan a cipővásárlás hibás teljesítése, a gázkészülékek karbantartása és az autós panaszkezelés témákban. Az évszaknak megfelelő aktuális műsorok 2019-ben a Civil Rádióban készültek.  Dr. Csanádi Károly kamarai jogtanácsos, európai uniós kkv. tréner, fogyasztóvédelmi referens


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online