Vissza normál nézetbe Nyomtatás

A járványveszély indokolttá teheti a mikrovállalkozások működtetésének átgondolását

2020-08-09 11:08:09

Amint arra a mostani cikk Gödöllői Hírek magazin augusztusi számának 10. oldalán megjelent felvezetőjében utaltunk, a koronavírus járvány első szakasza után, a gazdaság újraindítását követően a lehető legjobb alkalom a vállalkozások működtetésének átgondolását, áttervezését végrehajtani.

A változtatások
leírásai, kulcskifejezései
Foglaljuk írásba a megrendelőinkkel, alvállalkozókkal és a beszállítókkal történt megállapodásainkat, fontos a vállalkozás bevételeinek szétválasztása a magáncélra felhasználható, adózott jövedelemtől, ne a vállalkozó zsebe legyen a pénztár, kezdjük meg a tartalékképzést értékpapírban, kamatozó bankbetétekben, ügyeljünk a szükség esetén gyorsan elérhető likvid pénzeszköz meglétére, lehetőleg mellőzzük a készpénzforgalmat, ne halmozzuk fel a megfizetetlen köztartozásokat, pontosan fizessük a hiteltörlesztéseket, munkavállalókat, megbízottakat, üzleti partnereket. A vállalkozásunkban munkát végző kulcsembereket tegyük érdekelté az eredményesség alakulásában, időben készítsük el a számlákat figyelemmel a 2020. július elsején hatályba lépett új szabályokra, figyeljük a pályázatokat, kísérjük figyelemmel a bankköltségek alakulását.

Ha a vállalkozás tulajdonosának, vezetőjének nincs elegendő ideje a fentiekre kellő figyelmet fordítani, bízzon meg pénzügyi tanácsadót, aki a vállalkozás számára „testre szabottan” felderíti és kidolgozza a lehető legjobb megoldást, megoldásokat. Az országban 28 bank és 27 biztosító társaság működik. Az adott vállalkozás számára a legkedvezőbbet független pénzügyi tanácsadó tudja kiválasztani, aki rendelkezik az ehhez szükséges ismeretekkel és információkkal.

A vállalkozások többsége külső szakértőként csak a könyvelő munkáját veszi igénybe. Tudni kell azonban, hogy a könyvelő csak a vállalkozás gazdasági eseményeit rögzíti, megállapítja a fizetendő adókat, járulékokat, elkészíti a bevallásokat, mérleget készít stb., de nem pénzügyi tanácsadó. A járványveszély időszakában több vállalkozó panaszkodott, hogy egyes könyvelők nem vállalták a hitel-lehetőségek kiválasztásához szükséges számítások elkészítését, ugyanígy azt sem, hogy a munkavállalók megtartásához melyik lehetőséget válassza a vállalkozás. Több tucat könyvelőkkel kötött szerződés bizonyította, hogy ezekre a munkákra nem terjedt ki az eredeti szerződés. A szerződés módosítása is csak a felek akarategyezőségével lehetséges, a már megkötött szerződés tartalmi növelésében meg kell állapodni, ha lehetséges. A kötelezettségek kiterjesztésére a szerződő felek egyike sem köteles. A vállalkozás jövőtervezésére és a családi jövőtervezésre is az ilyen feladatokra szakosodott specialistát, pénzügyi tanácsadót érdemes megbízni.

Több megrendelő jelezte, hogy különösen az elvégzendő építés-szerelési és szakipari munkák esetében a vállalkozó az általa történt előzetes helyszínelés, a munkaterület megtekintése során nem közölte, hogy a munkát név szerint ki fogja elvégezni. Erre a körülményre általában akkor sem tértek ki, ha esetleg készült valamilyen írásbeliség a munka vállalatba adásáról. Nem kíván különösebb magyarázatot, hogy a megrendelőnek joga van tudni, hogy a tulajdonában álló építményben, lakásában név szerint ki vagy kik fognak megjelenni munkavégzés céljából. A nevek ismerete a járványveszély idején az esetlegesen felmerülő koronavírusos kontaktkutatáshoz is szükségesek. A megrendelők jelezték azt is, hogy egyes vállalkozók a megadott mobil telefonszámokon nem érhetők el, a megadott címen nem találhatók, esetenként több nap múlva jön létre a kapcsolat, probléma esetén az is lehet, hogy nem jön létre kapcsolatfelvétel, különösen a még el sem végzett munkára előleget adtunk át. A jogorvoslat rendezését akadályozza, ha a vállalkozás nevének, székhelyének, adószámának közlése nélkül, a vállalkozás nevében jognyilatkozatra jogosulatlan személynek, olvashatatlan aláírást tartalmazó átvételi elismervényre előleget fizet a megrendelő. A lepapírozott előleg átutalással vagy a vállalkozás székhelyén készpénzfizetéssel is teljesíthető. A megrendelő a Polgári Törvénykönyv szerint nem köteles kivitelezési munkadíj előleget fizetni, különösen a még el sem végzett munkáért erre nem kötelezhető. Az előleg-kérést nem tiltja a törvény, de az ilyen lehetőségben való megállapodás esetén érdemes szerződésben megállapodni és az előleg fizetését részteljesítéshez kötni, például az építmény műszakilag elhatárolható szakaszaihoz, alapozás, határoló- és válaszfalak elkészítése, tetőszerkezet, tetőfedés. A több százezres vagy akár milliós nagyságrendű építési munkák szakszerű elvégzésének ellenőrzéséhez érdemes műszaki ellenőrt megbízni. Szakember közreműködése esetén lényesen kevesebb az utólagos reklamáció illetőleg a hibás teljesítés.

A tapasztalatok szerint az építési munkahelyen érdemes naplót vezetni, akkor is, ha az nem kötelező. Ezzel nyomon követhető a létszám, az építési, szerelési, szakipari, tetőfedő stb. munka folyamata, a műszaki intézkedések és a problémák jelzése is. A napló segíthet a hibás teljesítések feltárásában, megállapításában is.

A szerző javaslata, hogy a vállalkozások a tevékenységük újraindításának első lépései között kössenek írásbeli szerződést a megrendelt és elvállalt munkákra, különösen az építési munkákra, ahol a tapasztalatok szerint a szerződések leginkább hiányoznak. A járványveszély időszakában többen kértek segítséget a szerződéseik átütemezéséhez. Szóbeli szerződéseket, de ezek inkább megállapodások vagy egyoldalú közlések, melyeket nem lehet átütemezni. A cikk az írásos szerződéskötéshez kíván segítséget nyújtani a Polgár Törvénykönyv rendelkezései alapján.


Miként rendelkezik a jogszabály?

A 2014. március 15. napjától hatályos új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vállalkozási szerződésekre meghatározott előírásai tartalmazzák az építési munkákra is vonatkozó vállalási szabályokat is és külön pontban szerepelnek a kivitelezési szerződésekre irányadó rendelkezések.

A vállalkozó a vállalkozási szerződéssel eredményköteles tevékenység elvégzésére vállal kötelezettséget, azaz új értéket hoz létre, például elkészül egy építmény, ami korábban nem volt, vagy megtörténik a felújítás, korszerűsítés. A tanácskérők bemutattak olyan szerződéseket, melyek tartalma építési kivitelezési munkákra vonatkozott, de megbízási szerződésnek nevezték a dokumentumot. A megbízási szerződéssel azonban új dolog nem jön létre, így például egy üzemeltetési szerződés alapján a vállalkozó a meglévő rendszer folyamatos működtetésére vállal kötelezettséget.

A jelenleg hatályban lévő Polgári Törvénykönyvrőlszóló 2013. évi V. törvény a vállalkozási szerződés általános szabályait az alábbiak szerint határozza meg:
• Vállalkozási szerződés alapján – a fenti magyarázattal egyezően – a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A vállalkozó köteles beszerezni a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagot.
• A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
• Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a munkavégzésre nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.  Munkavégzés nem történt, így a szerződéstől való elállás ilyen esetben azt jelenti, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha a szerződés létre sem jött volna. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaterületnek kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá. Ebben az esetben a költségeket a megrendelő viseli.
• A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.
• A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
• Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
• Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.
• A vállalkozó a művet (építményt) átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
• Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő, hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.
• Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.

Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és

• a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt,

• a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna,

• a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

A Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni.

Kivitelezési szerződés

Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

A szerelési munkákra vonatkozóan további rendelkezéseket találhatunk a többször módosított építőipari  kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben. A jogszabály ingyenesen megtekinthető és letölthető az ide kattintva elérhető weboldalon.

A szerződéskötés előtt a feleknek célszerű egyeztetni, megtárgyalni a szerződéses feltételeket és a szerződés aláírása előtt célszerű jogi szakértő véleményét kikérni a tartalomról, illetőleg a szerződés egyes rendelkezéseinek megfogalmazásáról, értelmezéséről. A jogi szakértő olyan szempontból vizsgálja meg a szerződés tartalmát, hogy a szerződő félnek lehet-e esélye a pernyertességre, vagy a veszteség reális mérséklésére, ha a későbbiek során bíróság elé kerül az ügy. A jogi szakértő a véleményének alkotása során nem zárja ki, hogy az adott szerződésből pereskedés előfordulhat.

Az egyes jogesetekből származó tapasztalatok szerint nem elegendő egyszer megemlíteni, inkább annak ismétlése látszik indokoltnak, hogy a vállalkozási szerződést írásban, szóban és a ritkábban előforduló ráutaló magatartással lehet megkötni. A legtöbb félreértés a szóbeli szerződésekből adódik, a perek jelentős része is ebből származik. Az építési munkák során a feleknek, a megrendelőnek és a vállalkozásnak egyaránt fontos a jogbiztonság. A bírósági eljárásban az igényét érvényesítő felperesnek kell bizonyítania tényállításait. Írásbeli szerződés illetve tanú hiányában a bizonyítás nagyon nehéz, sok esetben nem is lehetséges.

Az építési munkák esetében, legyen az új építmény, felújítás vagy korszerűsítés, a felek számára a mű befejezéséig fennáll a kockázat vélelme. Röviden: a megrendelő vagy építtető attól tart, hogy esetleg nem vagy nem megfelelő minőségben készül el a munka, a kivitelező attól tart, hogy nem kapja meg a pénzét. E feltételezett vélelmekre rakodnak rá a kételyek, az aggályok, alapos vagy alaptalannak vélt követelések és a viták.
Érdemes mások eseteiből szerzett tapasztalatok hasznosítása saját ügyleteinkben, akár a megrendelői, akár a vállalkozói oldalon áll az építési munkákban érintett szerződő fél.

A vállalkozások vezetői a FIX Televízió Fogyasztói Jogviták című műsorában bemutatott témákkal ismerkedhetnek meg vagy továbbgondolásra szolgáló információkhoz juthatnak minden páros héten, csütörtökön 21 óra 15 perckor premieradásban. A műsorok visszanézhetők a hivatalos honlapon és YouTube-oldalon is.  Dr. Csanádi Károly kamarai jogtanácsos, európai uniós kkv-tréner


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online