Százharminc éve született Ambrus Gizella
Neves pedagógusaink közül a 130 évvel ezelőtt született Ambrus Gizelláról szeretnék megemlékezni, akit a szakirodalom főleg édesapja, Ambrus Zoltán irodalmi munkásságának, hagyatékának őrzőjeként és feldolgozójaként említ. Ambrus Gizella (1888– 1982) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, publicista, esztéta, színikritikus, műfordító, a Nemzeti Színház igazgatója és Tormássy Gizella újságíró, műfordító lánya. Ambrus Zoltán és családja története szorosan kapcsolódik Gödöllőhöz. Felmenőiket kutatva, egészen a Grassalkovich-uradalomig jutunk el. Foltényi János gödöllői prefektus lánya, Mária Kovacsóczy Mihály gödöllői gazdatiszthez ment feleségül. Leányuk, Johanna férje Spett Ferenc füzesgyarmati gazdatiszt lett. Spett Vilma nevű leányuk férjhez ment a csíkszentkirályról származó, a szabadságharc eszméiért lelkesedő, majd később emiatt bujkáló Ambrus Józsefhez.
Innen indult az Ambrus-család történetének az a része, ami több szálon is kötődik Gödöllőhöz. Spett Vilma családjával sokat nyaralt a jó levegőjű Gödöllőn, az Erzsébet-park melletti utcában béreltek házat. Férje az isaszegi csatában szerzett tüdősérülése miatt 1880-ban elhunyt, az özvegy Gödöllőn temette el és majd ő is ide akart temetkezni. (Sírjuk a Dózsa György úti temetőben található, Vilma lányukkal együtt az Isaszegi csata emlékmű közelében nyugszanak).
Ambrus Zoltán (1861-1932), valamint testvérei Vilma (1863-1923) és Mária (1865-1940) szívesen tartózkodtak a jó levegőjű csendes kis faluban. Zoltán írónak készült, Vilma tanítónő lett a gróf Weinckheim-családnál Békés megyében, Mária pedig férjhez ment dr. Mihály József tanárhoz. Egyik gyermekük, Dénes Gödöllőn született (a televízió ősének, a Telehornak a feltalálójaként ismerjük, utca őrzi emlékét – a Mihály Dénes- köz. Mint ahogy nagybátyja nevét az Ambrus Zoltán- köz).
Ambrus nyaranta Gödöllőről járt be Pestre dolgozni, itt írta az újságcikkeket, színikritikákat. A Nők lapja szerkesztőségében megismerkedett Tormássy Gizella újságíró, műfordítóval. Házasságkötésük után szívesen barangoltak a gödöllői erdőkben, a fiatalasszony is megszerette a csöndes kis falut. Örömmel várták gyermekük születését: Gizella Noémi Szidónia 1888. május 17-én, Pesten látta meg a napvilágot. A nagy öröm után azonban nagy szomorúság érte a családot: az édesanya június 6-án gyermekágyi lázban meghalt.
Az összetört szívű Ambrus édesanyjánál talált vigaszt és menedéket, kislányát is a nagymama, Spett Vilma gondozta, tejlevesen nevelte fel a csecsemőt és tartotta fiában a lelket. Gizella 6 éves volt mikor édesapja ismét megnősült: Benkő Etelka színésznőt vette feleségül, aki később az Operaház magánénekese lett.
Kislánya a nagymamával Gyomára költözött egy időre, majd Spett kanonok anyagi segítségével Gödöllőn megvették a Tégla (Lovarda) utcai házat. A kislány továbbra is a nagymamával élt, ő taníttatta. Majd hamarosan apja kívánságára Pestre járt tanítóképzőbe, ahol irodalom-történelem szakos tanárként végzett.
Közben sokat segített édesapjának is: rendszerezte a műveit, segített a francia művek fordításában, majd halála után (1932) az irodalmi hagyaték megőrzője és feldolgozója, életrajzírója és műveinek bibliográfusa lett.
Saját irodalmi tevékenységet is folytatott: még édesapjával közösen fordította le: Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét, mely Magyarországon először 1912-ben jelent meg. Az első világháború előtti időkben novellákat írt, amelyekben a női egyenjogúságért, a kereső pályák megnyitásáért szállt síkra. A második világháború után írt egy nagy, négygenerációs családregényt is, az Egyetlen ház címmel, mely csak halála után jelent meg nyomtatásban, az örökösök magánkiadásban (2013).
Polgári iskolai tanárként dolgozott a Práter utcai iskolában 1916-tól 1950-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadar iskolaigazgatóval; 1923-ban kötöttek házasságot, majd 1924-ben megszületett fiuk, Fallenbüchl Zoltán (a későbbi történész, archontológus, az OSZK térképtárosa, majd kézirattárosa). Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytattak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeztek.
Fallenbüchl Tivadar a hazai körülmények, lehetőségek ismeretében alapította meg a háromosztályú Háztartási Továbbképző Tanfolyamot 1926-ban, melyen elsősorban nemcsak a leendő feleségek és anyák számára kívánta a szükséges oktatást megadni, hanem elő akarta készíteni a fiatal lányokat a gazdaságszervező, vendéglátó-ipari és háziipari önálló kereső foglalkozási ágakra is. Az új típusú iskolák tanmenete az akkori Magyarországon a párját ritkította; a hagyományos tantárgyak mellett ilyenek is szerepeltek: könyvvitel, biológia, kémia, háztartástan, üzemtan, neveléstan, szociológia, rajz, varrás (fehérnemű és felsőruha), szabásrajz, kalapkészítés, főzés és Tápanyagismeret névvel első ízben a magyar tanmenetek történetében, élelmiszervegyészet is. A növendékek óvodai és kertészeti gyakorlatot is folytathattak, megtanulhatták fakultative a gyorsírást, gépírást, a francia, angol vagy az olasz nyelvet is. A jól prosperáló iskolát, melyet a humor hamarosan „menyasszonyképzőnek” nevezett el, mert növendékei nagyon könnyen kaptak férjet, nemsokára érettségizett lányok is látogatták. Az iskola gyorsan népszerűvé vált és csaknem két évtizedig sikeresen működött.
Ambrus Gizella és Fallenbüchl Tivadar közös munkája sok fiatal lány számára tette lehetővé, hogy olyan területen képezhessék magukat, amit szívesen végeznek, hasznos és gyakorlatias ismereteik révén munkába állhassanak.
Édesapja halála (1932) után Gizella Gödöllőn, az 1934-ben felújított házban rendezte be Ambrus Zoltán pesti lakásából származó könyvtárával és bútoraival azt a szobát, amit az írónak szántak. Sajnos a háborús időszak és az 1956-os események mind a gödöllői, mind a budapesti lakásban és gyűjteményben nagy károkat okoztak. Fia, a 2004-ben a város díszpolgárává választott Fallenbüchl Zoltán – folytatva édesanyja tevékenységét – 1985-re létrehozta az Ambrus Zoltán Emlékhelyet és a kertben felállíttatta nagyapja mellszobrát, a Búza Barna által 1985-ben készített alkotást. Szlávik Jánosné Zsóka (forrás)
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 20., szombat, Konrád, Tivadar
