Letarolták…
Nemrégiben véget értek a bontási munkálatok, amik következtében a föld színével lett egyenlő a gödöllői Városháza egykori, Szabadság tér 7. szám alatt állott épülete. Egyesek vagyonvesztést emelgetnek, mások szerint végre megszabadult a település egy csúf látványától. Összeállításunkban, némi kronológiai logikát is követve, arra próbálunk meg rávilágítani, hogy értelmezésünk szerint minek esett áldozatul az épület. Előre eláruljuk: főként a képviseleti demokráciának, ami akár arra is képes, hogy valóra váltsa egy szűk érdekcsoport elképzelését.A gödöllői Városháza – akkor még – átépítésének első írásos emléke 2015 szeptemberére datálódik, amikor a lokálpatrióta többségű gödöllői képviselőtestület tagjai a kiköltözésről és az irodák elhelyezéséről is döntöttek. A 44 millió forintos értékkülönbözet megfizetésén, valamint a 77 millió forintot érő ingatlanátadáson felül, ez utóbbi történés szerves része volt a bérleti szerződések megkötése, összesen 332 négyzetméterre – rezsi- és közös költség nélkül – nettó 3 ezer forint/négyzetméter áron, 2015. szeptember 15-től másfél évre előre, megközelítőleg bruttó 23 millió adóforintért. Mivel a kontraktus idén tavasszal lejárt, határozni kellett annak meghosszabbításáról, ezúttal 2018 végéig, immár 482 négyzetméterre, ami mintegy bruttó 38,5 millió forintos közpénz-kiadást von maga után.
Az ezt követő viszonylagos csendet 2016 áprilisának derekán törte meg a városvezetés: azzal álltak elő, hogy az épület átépítése bruttó 1,5 milliárd forintba kerülne, ami jelentősen megterhelné az önkormányzat teljesítőképességét. Az új helyzetben a polgármester megkereste a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét, kérvén, járuljanak hozzá a felújítás költségeihez. A kormánymegbízott válaszában leírta, hogy – miután a kormányablak (okmányiroda) városszéli Kotlán Sándor utcába történt költöztetése csaknem 100 millió forintjukba került – a Kormány újabb forrást nem tud nyújtani erre a beruházási célra. A kormánymegbízott arra is felhívta a figyelmet, hogy a városházi elhelyezést a település központjában továbbra is szükségesnek tartja, illetőleg kiemelte: az önkormányzatnak be kellene tartania a jogszabályban és a megállapodásban előírt kötelezettségeit. Ezen a területen a helyzet azóta sem változott…
A bontási folyamat viszont beindult. Több irányban is. A település elmúlt évi költségvetésében elkülönített 600 millió forintot elegendőnek ítélték a Szabadság tér 6. szám alatti épület bővítéssel történő megújítására. Másfelől ki kellett fundálni, hogy mi kerüljön az elbontott épület helyére. Akár helyi népszavazást is kiírhattak volna, de nem ez történt. Inkább ötletbörzére invitálták a lakosságot. Ennek az lett az eredménye, hogy – a városvezetők elmondása szerint – a több száz beérkezett javaslatnak csupán 20 százaléka volt olyan tartalmú, hogy maradjon meg Városházának az épület. Magyarul: egy inkább irreálisnak, mintsem reprezentatívnak nevezhető véleménykutatás hatására történt a dózerolás, valamint a fedett szabadtéri színpaddal megálmodott közösségi tér, mint új funkció 200 millió forintból tervezett – a nép torkán közmeghallgatáson is lenyomott – megvalósítása.
A nemrégiben lezárult bontást bruttó 190 millió forintért vállalta el egy konzorcium. Az, hogy a munkálatok során akadtak hiányosságok (munkavédelmi-, munkajogi szabályszegés, egészségre ártalmas azbesztet tartalmazó pala szakszerűtlen tárolása), nem verte ki az önkormányzati góréknál a biztosítékot. Lényegében azzal intézték el a dolgot: ők korrekt szerződést kötöttek a vállalkozóval.
Az eset több tanulsággal is szolgálhat. Egy: az eddig ismert forintális számokból arra lehet következtetni, hogy a költségek könnyen elérhetik (akár meg is haladhatják) azt a bizonyos másfél milliárd forintot, amibe az épület átépítése került volna. Kettő: aki igénybe akarja venni az okmányiroda szolgáltatásait, bumlizhat. Annak ellenére, hogy a törvény szerint az önkormányzati vagyont biztosítani kell ingyenes használatba a feladat ellátásának időtartalmára az állam részére. Három: a bontásról szóló döntést kizárólag a polgármesterhez hű lokálpatrióta klubos képviselők szavazták meg, ismét – és feltehetőleg nem utoljára – sajátosan értelmezve a képviseleti demokráciát.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 20., szombat, Konrád, Tivadar
