Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Kormányrendelet-tervezetet támogató gödöllői felmérés

2017-03-07 17:17:04

Valódi fejlődési lehetőségeket és valódi előnyöket jelenthet az egyetemi felvételi során a kötelező nyelvvizsga bevezetése – többek között ez derül ki a Szent István Egyetem (SZIE) Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja által végzett felmérésből. A SZIE elsősorban a középiskolások idegennyelv-tudását, nyelvtanulási szokásait térképezte fel, valamint a 2020-tól érvénybe lépő kormányrendelet felsőoktatásra gyakorolt várható hatására, a diákok ezzel kapcsolatos véleményére volt kíváncsi.

A kutatás elsődleges célja volt, hogy megismerjék a diákok véleményét azzal a tervezettel kapcsolatban, miszerint 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni a felsőoktatásba. A vélemények és válaszok alapján feltérképezték, hogy ez várhatóan milyen hatással lehet a felsőoktatási piacra, egyúttal felmérték a diákok jelenlegi nyelvtanulási szokásait, és azt, hogy jellemzően mikor érik el a középfokú szintet, egyáltalán elérik-e középfokú tanulmányaik során. Azt is vizsgálták, hogy az iskolai nyelvórák a diákok véleménye szerint hatásosak-e a nyelvvizsga megszerzésének szempontjából, vagy külső segítséget vesznek-e igénybe az iskolai nyelvórán kívül. Továbbá elemezték, hogy milyen összefüggés van a nyelvórák száma és a nyelvvizsgák megléte között.

Az itt elérhető országos felmérést az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, a Szent István Egyetem standján végezték 2017. január 19-21. között. A felmérés kérdőívvel (Google) történt, nyomtatott és elektronikus formában. A felmérés nem reprezentatív, mivel egyrészt a kiállításon megjelent látogatók vehettek részt benne, ezen belül is főleg azok a diákok töltötték ki a kérdőívet, akik a Szent István Egyetem standján megfordultak és annak valamely képzési területe iránt érdeklődtek.
Az országos felmérésen kívül két középiskola, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium diákjait is megkérdezték. Az ott nyert adatokat külön-külön is értékelték, összehasonlítva az eredményeket az országos átlaggal.
A kérdőívet összesen 614 fő töltötte ki, akik 216 különböző iskolából, 81 városból, minden megyéből érkeztek, az egy iskolára jutó átlagos válaszadási arány 3 fő.


A gimnáziumokban jellemzően két idegen nyelvet tanulnak a diákok, az elsőt 4, a másodikat 3 órában, a szakgimnáziumokban jellemezően egy idegen nyelvet, heti 4 órában. Kimagasló az angol nyelvet tanulók száma (minden esetben 90% feletti). Általában két nyelv közül lehet választani. A szakgimnáziumba járók közel kétharmada szaknyelvet (is) tanul. A diákok kétharmada szerint az iskolai nyelvoktatás nem elegendő arra, hogy középfokú nyelvvizsgáig vagy emelt szintű nyelvi érettségiig juttassa el őket. Nagyon sokan ezért magántanárhoz és/vagy nyelviskolába jártak, járnak. A felmérésben részt vevő diákok kétharmada nem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Ők saját tudásukat általában középhaladónak vagy annál jobbnak ítélik meg.

A kormányrendelettel kapcsolatos vélemények kétharmada pozitív, a diákok többsége szerint előnyös változásokat idézne elő a rendelet bevezetése a felsőoktatásban. A pozitív vélemények alapvetően két nagy csoportra oszthatók: az egyik csoport azért helyesli a nyelvvizsga feltételének bevezetését, mert az egyetemi évek alatt már nem kell foglalkozni vele, míg a válaszadók másik csoportja inkább a valódi fejlődési lehetőséget és a valódi előnyöket látja benne.
Lényegesen kevesebben ítélték meg negatívan a kérdést. Alapvetően a legfőbb kifogásként a nyelvérzék hiánya jelenik meg, és az a vélemény, miszerint: olyanok eshetnek ki a felsőoktatásból, akik amúgy a szakterületükön tehetségesek lennének. Emellett az iskolai nyelvoktatás színvonalát is sokan kritizálták.

A diákok ezzel egyidejűleg remélik, hogy a nyelvoktatás is fejlődni fog. Ha a stratégiának ez is célja, és ehhez intézkedéseket és erőforrásokat is rendel, úgy valóban pozitív hatásra számíthatunk. A stratégiának azonban – a közoktatás mellett – a felsőoktatásra vonatkozó (szak)nyelvoktatási fejlesztéseket is tartalmaznia kell ahhoz, hogy az valóban sikeres legyen. Ezért a képzési- és kimeneti követelményeket felülvizsgálni és módosítani szükséges oly módon, hogy a nyelvigényes szakoknál kimeneti követelményként szaknyelvi vizsgát kellene előírni.
Ezek a fejlesztések azért is lennének fontosak, mert a felsőoktatásba bekerülő diákok az általános nyelvvizsgával egyben a kimeneti követelményeket is teljesítik. Így a felsőfokú tanulmányaik alatt nincsenek motiválva a nyelvtudás fejlesztésére, és ezzel veszélybe kerül versenyképességük, ugyanis a munkaerőpiacon olyan végzősökre van szükség, akik mind szakmailag, mind nyelvileg megállják a helyüket.


Online kaszinók
Magyarország
magyar online casino

Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online