Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Ötvenedik születésnapját ünnepli Gödöllő, mint város

2016-01-01 16:44:33

GÖDÖLLŐ város Pest megyében, Budapesttől mintegy 30 kilométerre, észak-keletre, a Gödöllői-dombságban (legmagasabb pontja a Margita - 344,2 méter), a Rákos-patak völgyében található. A város a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik és a gödöllői kistérség központja. Területe közel 62 négyzetkilométer. Népessége – főként az utóbbi években a fővárosból kitelepülőknek köszönhetően – folyamatosan növekszik: a legfrissebb, 2015 januári adatok alapján 32.720 fő lakta a települést.

Ami a helység történetét illeti, Gödöllő nevét 1349-ben említették először I. Lajos adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordult elő a korabeli oklevelekben. A török hódoltság idején a teljes pusztulás, majd a fokozatos visszanépesedés jellemezte a települést, amely a Gödöllő elnevezést 1868-ban nyerte el hivatalosan. Gödöllő 1763-ban mezővárosi rangot kapott, miután vásárai és földrajzi fekvése okán a környék centrumává vált. 1884-ben a település nagyközség lett, és kiépült a vasúti kapcsolat Budapesttel, majd 1911-ben a HÉV-vonal is elkészült.

Mik azok a tényezők, amik fél évszázada várossá tették Gödöllőt?

2016-ban 50 éve, hogy Gödöllő ismét városi rangot kapott. Az 1966. január 1-jén életbe lépett státusz elnyerésében közrejátszott az is, hogy a kedvelt kegy-, illetve nyaralóhelyként híres Máriabesnyőt 1965-ben közigazgatásilag Gödöllőhöz csatolták. Egyes vélemények szerint Gödöllő fél évszázaddal ezelőtti „előléptetése” kissé elhamarkodott döntés volt, mondván: a települést nem egy természetes, szerves történelmi fejlődés érlelte várossá, hanem felülről szorgalmazott kérésre nyilvánították azzá.
A korábbi nagyközség arculatának, a lakosság számának, összetételének megváltozásához vezető lépések közül ki kell emelni a Ganz Árammérőgyár Gödöllőre történő telepítését, valamint a település jövőjére erőteljesen kiható Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) itteni megnyitásáról tett intézkedést. Mindkettő 1950-ben történt meg.
Az új munkahelyek létesítése, ezzel párhozamosan a lakosság létszámának számottevő és viszonylag hirtelen növekedése nem kis fejtörést okozott az akkori – tanácsi rendszerű – városvezetésnek. Helyt kellett állniuk a lakásépítésben (lakótelepek), a közellátás, a közegészségügy, a közoktatás, a kultúra, a közbiztonság, illetve a közlekedés megfelelő szintű és szinte egyidejű biztosításában. A várossá nyilvánítás feltételeként vagy éppenséggel annak következtében sok volt a teendő: a cigányputrik felszámolásától az óvodák, iskolák építéséig, a víz- és gáz bevezetésétől a szennyvíztisztító művek létesítéséig, hogy csak a legfontosabbakat említsük.


Előrelépések az előléptetés után

Az elmúlt 50 évben – hogy stílusosak legyünk – sok víz folyt le a Rákos-patakon. Íme, néhány nevezetes, helyi-, állami közpénzből és/vagy európai uniós támogatás segítségével fejlesztés, természetesen, a telesség igénye nélkül:
• Szabadság téri áruház (1970, napjainkban a Gödöllő COOP Zrt. tulajdonában van a kétszintes épület)
rendelőintézet (1971, napjainkban Tormay Károly Egészségügyi Központ néven működik a gödöllői és környékbeli járóbetegek szakorvosi ellátásában fontos szerepel betöltő intézmény)
• zeneiskola (1972, Az Ady Endre sétányon található épületet az 1990-es évek elején újjávarázsolták)
• M3-as autópálya (1978, az első, Rákospalota és Gödöllő közötti szakasz átadása)
új művelődési központ (1981, korábban Petőfi Sándor nevét viselte, hazánk 2011 első féléves európai uniós elnökségének egyik rendezvényhelyszíne volt, ezért felújították, azóta Művészetek Háza)
• új Városháza (1986, rövidesen megkezdődik és várhatóan másfél éven belül befejeződik az épület részleges felújítása)
• Török Ignác Gimnázium új, Petőfi Sándor utcai épülete (1988, ezt megelőzően Máriabesnyőn működött az 1955 alapított oktatási intézmény, ahol 1975 és 1995 között óvónő-képzés is folyt)
• Világfa (1992, Velekei József szobrászművész alkotásának felállítása az Alsóparkban, ami 2010-re tönkrement, így ekkor új Világfát készített a 2014-ben elhunyt művész)
• új városi piac (1998-1999, a városi forrásból megvalósult fejlesztés során megújult az 1978-ban életre hívott helytörténeti gyűjteménynek, majd a tíz évvel később alapított Gödöllői Városi Múzeumnak és az 1931 óta filmszínháznak is helyet adó, 1662-ben emelt Hamvay-kúria épülete)
• új könyvtár (2002, korábban Juhász Gyula nevét viselte a közművelődési intézmény, napjainkban Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központként működik)
bérlakások (2003-ban adták át a Deák téren épült, összesen 43 önkormányzati tulajdonú lakást magában foglaló, három épületből álló ingatlan-együttest)
• Zöld Híd hulladékgazdálkodási program (2008-ban tették le az Ökörtelek-völgyi beruházás alapkövét, 2010 óta működik a szolgáltatás)
Erzsébet királyné Szálloda (2008, az egykori községházának, majd járási hivatalnak helyet adó, szecessziós stílusú műemlék-épületet, úgynevezett, PPP-konstrukcióban újították fel, és lett belőle hotel)
• Zöld óvoda, a Batthyány utcában (2010, jelentős európai uniós támogatással készült el a város új, környezetbarát gyermekintézménye)
főtér-rekonstrukció (2010-2011, turisztikai-, kereskedelmi- és egyházi igényeket is kielégítő módon, európai uniós forrásból újult meg a Városháza előtti Szabadság tér)
• szennyvíztisztító telep korszerűsítése (2015 nyarának végére fejeződött be a közel másfél milliárd forintos projekt)

Népképviselet a városi érában

A város első tanácselnöke dr. Gyetvai József (1966-1967) volt, akit dr. Galicz Tibor (1967-1971), Benedek János (1971-1982), Ritecz György (1982-1983), Papp István (1983-1990), valamint néhány hónapig Vass István követett a poszton. Az 1990-es őszi önkormányzati választás (második forduló október 14.) után az akkori képviselőtestület tagjainak többsége az addig sebészorvosként dolgozott dr. Gémesi Györgyöt választotta meg polgármesternek, aki azóta is betölti ezt a tisztséget.
1990 óta a választások eredményeként összesen 86 személy volt tagja a gödöllői képviselőtestületnek. A sorozatos lemondások miatt a legtöbb városatya (36) az első, 1990-1994 közötti ciklusban vett részt a grémium munkájában, a legkevesebben (15) pedig a 2014-ben indult ciklusban dolgoznak képviselőként a településért.
A város parlamenti képviseletét elsőként Szabó Gusztáv (1966-1967) látta el, majd Nemes István (1967-1975) és Cservenka Ferencné (1975-1989) ült a Kossuth téri épületben. Országosan, mi több, nemzetközileg is elhíresült, amikor a formálódó gödöllői ellenzék 1988 utolsó hónapjaiban kezdeményezte Cservenka Ferencné, a város MSZMP-s országgyűlési képviselőjének visszahívását, aki 1989 áprilisában lemondott mandátumáról. Az elrendelt időközi választáson, napra pontosan 1989. július 22-én, az MDF, az SZDSZ és a Fidesz szimpatizánsait tömörítő Gödöllői Ellenzéki Kör színeiben induló Roszík Gábor első fordulós győzelmet aratott, majd az egy évvel későbbi voksoláson is megőrizte mandátumát. 1994-ben Körösfői László (MSZP), 1998-ban és 2002-ben Gémesi György (MDF-Fidesz-KDNP), 2006-ban Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), míg 2010 és 2014 áprilisában Vécsey László (Fidesz-KDNP) kapott bizalmat a választópolgároktól a városban élők parlamenti képviseletére.

Termálfürdő, mint „örök” ígéret?
Az 1970-es évek elején bezárt blahai strandfürdővel hosszú időre mesterséges fürdőzési lehetőség nélkül maradt Gödöllő népe. Némi vigaszt ugyan jelentett, hogy először az egyetem, majd bő egy évtizedig a VÜSZI Kft. megnyitotta a víztározónak készült egyetemi strandot, ám ez a folyamat 2012-ben lezárult. Azóta nincs kulturált nyári fürdőzésre alkalmas objektuma Gödöllőnek.
Annak ellenére nincs, hogy szinte minden választási kampányban ígéretként hangzik el az alsóparki termálvíz – akár gyógyászati célú – hasznosítása, és egy fürdő építése. A fúrásokat még az 1960-as években elkezdték a területen, ám a munkálatok 1969-ben abbamaradtak. A termálprogramot 2000-ben újraindították, majd 2006 februárjában ismét fúrások helyszíne volt az Alsópark. A lefojtott kutak ma is láthatók…


Online kaszinók
Magyarország
magyar online casino

Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online