Kit érdekelt Gödöllő csak ezelőtt pár hónappal?
1867 nemcsak az ország életében volt sorsdöntő, hanem Gödöllő község számára is. Ebben az évben vásárolta meg a magyar állam a Grassalkovich I. Antal gróf által itt építtetett kastélyt, és bocsátotta használatra a mindenkori uralkodó és családja számára.Igazi fénykor kezdődött. „Kit érdekelt Gödöllő csak ezelőtt pár hónappal? (…) Most pedig (…) Felséges urunktól kezdve az erdőpásztorig (…) mindenki megegyezik, hogy ez a vásár okos dolog volt. (…) Ez elhagyott hely részt kezd venni a haza örömében, (…) s bátran remélhetjük, hogy Gödöllő pár év alatt Pest környékének egyik legszebb helye lesz. (…) A királyi fővárosból már is vasút röpít oda”- írta a Vasárnapi Ujság, 1867. április 7-én.
A királyi család szívesen időzött Gödöllőn, amelyet nemcsak a vadászatok miatt kedveltek. Itt sokkal kötetlenebbül élhettek, mint Bécsben, szinte magánemberként. Több időt töltöttek egymás társaságában és gyermekeikkel, főleg az 1870-es években. A királyi gyermekek és az uralkodópár is nagy létszámú udvartartásával érkezett, s ekkor „a ház repedésig tele” volt, ahogyan naplójában írta gróf Festetics Mária udvarhölgy.
A császár azonban itt is betartotta szigorú napirendjét, azaz minden nap hajnali 4-kor kelt, államügyekkel foglalkozott, és természetesen eleget tett társadalmi kötelezettségeinek is. Sokszor fogadtak vendégeket a kastélyban. Gróf Ráday Pál gödöllői szolgabíró egyik látogatásáról fennmaradt anekdotát Márki Sándor is leírta Ferenc Józsefről szóló könyvében. Ráday nem akart inni a felszolgált borokból, végül maga a király kínálta: „Igyék, hisz’ egy pohár bor a hazáért meg nem árt!” A gróf meglepetve hallotta ezt az idézetet Vörösmarty Fóti dalából, melyre még Kiss Pál taníthatta a királyt. „Engedje meg akkor felséged – szólt megindultan – hogy folytassam a költő szavait: „A legelső magyar ember a király… Éljen a király!” „Addig éljen, míg a honnak él” – tette hozzá a királyné. S magyarosan koccintottak.
Az ebédek, vacsorák alatt a díszteremben gyakran cigánybanda zenélt – kifejezetten a királyné és Rudolf trónörökös kedvére – de kedvelt tartózkodási hely volt a kastély lovardája is, főleg a királyné számára, aki ide körmanézst is építtetett. Az uralkodópár sűrűn ment látogatóba is, legtöbbször a „szomszédba”, Fótra, idős Károlyi István grófhoz és feleségéhez, Orczy Mária bárónőhöz, akiket nagyon kedveltek.
Ha a királyi pár éppen Gödöllőn tartózkodott, a kastélyban ünnepelték meg a Ferenc és Erzsébet névnapokat, ekkor „reggeli 9 órakor nagymisét végzett a lelkész besnyői zárda atyák segédlete mellett. Jelen volt az egész udvari személyzet a városi előkelő nép. Este a város kivilágíttatott, és fáklyamenet tartatott mind a két ízben.” – olvashatjuk a kastélykápolna Historia Domus-ában.
A község lakossága a boldog békeidőkben büszke volt, hogy a kastélyát a magyar királyi család lakja. Hozzászokott az udvar ittlétéhez, nem tolakodott, nem háborgatta a „felségeket”. A nép körében számtalan anekdota született: „A gödöllői paraszt, ha a fölvert út porából kibontakozó lovasokat lát, már le sem teszi a kaszáját bámultában, hanem csak úgy közönséges beszédképpen mondja: »Úgy nézem, a királyék megint itthon vannak«. (…) A királynét »tekintetes asszony«-nak szólítja valami golyhó Gödöllőn. A veresegyházi paraszt, akivel a király szóba áll, azt kérdi, igaz-e, hogy a fiatal királyfi megházasodik? De most már, fölséges uram – tanácsolja nagy tisztességtudással – ki kellene ám adni a jussát is, amiképp a szadai jegyző úr tette a fiával, hogy a tejbe is legyen mit aprítani.” – írta Mikszáth Kálmán.
Még hosszú évtizedek múltán is emlegették az idősek, hogyan élt itt a kastélyban szeretett Erzsébet királynénk és a „Ferenc Jóska”. Kaján Marianna
A Ferenc József, a rendíthetetlen című, időszaki tárlat, szeptember 28-ig, naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg a Gödöllői Királyi Kastély Rudolf-szárnyának emeleti teremsorában.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 18., csütörtök, Andrea
