Gödöllőn szólt a gazdákhoz Orbán Viktor
Gödöllőt, azon belül a Szent István Egyetem auláját választotta tisztújító küldöttgyűlése helyszínéül a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). A július 5-én, a délelőtti órákban kezdődött eseményen részt vett és felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is.A szövetség életében meghatározó, nagy jelentőségű eseményre delegáltként érkezett több mint 200 résztvevő – a beszámolók elfogadása, a számvetés és a tisztségviselők megválasztása mellett – a 21. század új kihívásaira keresett új válaszokat.
A házigazda nevében dr. Tőzsér János köszöntötte az egybegyűlteket. A Szent István Egyetem (SZIE) rektora örömét fejezte ki, hogy az általa vezetett felsőoktatási intézmény láthatja vendégül a küldöttgyűlést, és mondandója végén kiemelte: képzési-, tudás- és kutatási bázisával a SZIE együttműködést, partnerséget ajánl a gazdálkodóknak és az őket tömörítő szervezeteknek a magyar agrárium fejlődése érdekében.
Elnöki beszámolója során Jakab István többször is foglalkozott a magyar föld védelmével, kiemelve, hogy nem szabad engedni a brüsszeli nyomásnak. Törvényekkel meg lehet szerezni a földet, de megtartani csak eredményes gazdálkodással lehet, trükkökkel nem – mondta. Hozzátette: annyi jogot kell adni a külföldieknek, amennyit az ő országuk ad a magyar gazdáknak, akik közül négyötöd arányban a kis- és középbirtokosokat kell támogatni.
Jakab István főbb gondolataival felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök is egyetértett. A kormányfő visszautalt arra az időszakra, amikor a „kommunisták maradványai, karöltve a liberálisokkal” mindent elkövettek azért, hogy külföldiek, kalandorok és spekulánsok kezére játsszák a magyar földet. Orbán leszögezte: az általa irányított kabinet nem engedi, hogy a magyar gazdák kárvallottjai legyenek ennek a folyamatnak, mi több, arra törekszenek, hogy az a helyben élő gazdálkodók tulajdonában és használatában maradhasson.
Orbán Viktor felvetette, hogy Brüsszelben még nem fogadták el az új magyar földtörvényt. Bárhogy is legyen – mondta a miniszterelnök – ragaszkodni fogok ahhoz, hogy a magyar földtörvény rendelkezzen a termőföld nemzeti hatáskörben tartásáról és a spekulánsok kiszűréséről.
Beszéde második részében a kormányfő fontos dolognak nevezte a kormány által meghirdetett birtokpolitikát. – Nagy kérdés: van-e bennünk kellő bátorság, van-e bennünk kellő lelkierő, van-e elég tudásunk, és dolgoztunk-e már eleget annak érdekében, hogy a nagybirtokosokkal szemben a kis- és középbirtokosok javát szolgáló 80-20 százalékos birtokpolitikai arányt előállítsuk a földalapú- és az agrártámogatások tekintetében egyaránt? Mi nem állunk rosszul. Hogy Önökben van-e ehhez elég bátorság, azt a következő évek fogják eldönteni – adta a jelenlévők tudtára a miniszterelnök.
- A jövő heti kormányülésen meghozzuk az ezzel kapcsolatos döntéseket. Olyan megoldásokat szeretnénk találni, amik átmenetileg sem okoznak munkanélküliséget. Úgy kell ezeket az átalakításokat megvalósítani, hogy az agrárágazatban ne legyenek elbocsátások.
A magyar gazdák nem politikai jellegű összefogási képességével kapcsolatosan Orbán Viktor úgy fogalmazott: óvatosabb duhaj, mint Jakab István elnök. – Híve vagyok a gazdák összefogásának, de amilyen megvalósult példát eddig miniszterelnökként láttam, az engem elképesztett. Szépen sorjáznak azok az államilag megtámogatott integrációs kísérletek a magyar mezőgazdaságban, ahol a gazdák megszervezése és összefogása volt a cél, és a végén én ebből annyit láttam, hogy a cechet az adófizető polgároknak kellett állni.
Ettől függetlenül, híve vagyok az összefogásnak. Meg fogom teremteni ennek a lehetőségét, de szeretnék mindenkit a felelősség kérdésre emlékeztetni: az ilyen integrációkba közpénzt teszünk, és mindenkinek kötelessége, hogy ezt észben tartsa – figyelmeztetett Orbán Viktor.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 20., szombat, Konrád, Tivadar
