Régi szüreti mulatságok Gödöllőn

Választás 2024: Gödöllőn is a jelöltállítással kezdődik a hivatalos kampányidőszak

Amint arról az MTI is beszámolt, április 20-án, szombaton kezdődik a hivatalos választási kampány, attól a naptól a választópolgárok – köztük a gödöllőiek is – már ajánlásokat is tehetnek a június 9-én esedékes önkormányzati-, nemzetiségi- és európai parlamenti (EP) választásokon induló képviselőjelöltekre, listákra.

Adományokból vásárolt a kismamák számára fontos készüléket a gödöllői eü-központ

Ezer fő részvételével rendeztek védelmi napot a gödöllői Madách-iskolában

Régi szüreti mulatságok Gödöllőn

2013-11-03 12:15:31

Bálokat, mulatságokat szinte egész évben rendeztek Gödöllőn. Az egyesületek, testületek, de gyakran a fiatalok, a nyaralók szervezték, vagy egy-egy vendéglő hirdette őket. A legnagyobb bálok helyszíne a 19. század utolsó éveiben az Erzsébet Szálló nagyterme volt, azonban a századfordulótól már az Aranysas Ház (későbbi nevén Központi Szálloda) is helyet adott nagyobb szabású báloknak.

A bálok fő szezonja a farsang volt. Sorra rendezték ekkor a Kaszinó, tűzoltó, polgári, ipartestületi bálokat, majd a kedvezőbb időjárás beköszöntével elmaradhatatlanok voltak a szabadtéri mulatságok, majálisok, juniálisok, juliálisok, batyubálok. Ezek mindig nagyszerűen sikerültek, és szép jövedelemmel gazdagították a rendező egyesületet, vagy a nemes célt, amit támogattak általa.

Ősszel a nyaralók visszautaztak a fővárosba, csendesebb lett Gödöllő, ám a szüreti mulatságok ekkor kezdődtek. Gödöllő határában a szőlőművelés hagyományait mutatja, hogy Grassalkovich Antal a 18. században gödöllői uradalmához présházat építtetett. A szőlők főként Máriabesnyőn, az Öreghegyen és az Antalhegy lankáin terültek el. A 19. század utolsó évtizedeiben Európát végigpusztító filoxéra a gödöllői szőlőket is megtizedelte. A század utolsó éveiben a szőlők kisebb parcellákra osztva, már iparosok, kereskedők, polgárok, nyaralók tulajdonában voltak.
A szürethez kapcsolódó mulatságok hagyományai Gödöllőn, Besnyőn is továbbéltek, még a századforduló éveiben is találkozunk a jókedvű mulatságok felhívásaival a Gödöllő és Vidéke című helyi újságban. A Besnyői Népkönyvtár Egyesület szüreti mulatságairól értesülünk 1902-ben és 1903-ban, amik mellé 1905-ben a Polgári Kör is felsorakozott. A tudósítások igen vidám hangulatot sugallnak, hiszen a főszerep a játéké, incselkedésé volt.

Az 1902-es besnyői szüreti mulatság kezdetét a kisbíró hirdette ki – „a gyöngébb szivüek örömére” – csupán dobszóval. A program szerint, aki a szüret kihirdetése előtt lopni fog, azt megbüntetik. A szüreti játék igen vidám hangulatban telhetett, ahogyan már a hirdetése is felhívás volt a szőlő lopására: „a 7-ik parancsolat megszegése a szőlő csendes elorzása által mely alkalommal a szőlő elsajátitója mindkét esetben csak élvezni fog, ha nem fogják el, dagasztani fogja keblét, azon édes érzés, melyet egy jól sikerült lopás kellemes tudata nyújt, ha pedig elfogják, kárpótlásul a szép csősznők rózsás bilincsébe jut.” A szüreti mulatságon sor került a szüreti korona elárverezésére is. A vidám mulatság délután négy órától, muzsikaszó mellett, virradatig tartó tánccal folytatódott.

1903 őszén újra megrendezte a Besnyői Népkönyvtár Egyesület az előző évben jól sikerült, tánccal egybekötött szüreti mulatságát az egyik besnyői vendéglőben. Az egész éjjelen át tartó mulatság igen vidámnak ígérkezett, ahol a szervezők már a felhívásban játékra, mókára buzdították a mulatságban résztvevőket, ugyanis előre négy tiszteletjegyet tűzött ki az egyesület: egyet a nős férfiak, egyet a férjezett nők, egyet a fiatal leányok és egyet a fiatal emberek részére. A díjakat azok nyerték el, akiket a csőszök szőlőlopásért legtöbbször előállítottak.

A besnyői mulatságok mellett, 1905-ben a gödöllői Polgári Kör szüreti mulatságáról olvashatunk, ami igen jól sikerült, nagy vidámságban, kacajjal, és tánccal telt. Az elegánsan feldíszített termekben 6 bájos csősznő vigyázott a szőlőfürtökre, akik, ha rajtakapták a tolvajokat, azonnal a bírónék elé állították őket. A játékot bál követte, ahol cigányzenére reggel 6 óráig táncoltak az egybegyűltek. A mulatság nagyon sikeres volt, 42 pár táncolta a négyest.

Az idő hűvösebbre fordultával sorra rendezték a családi estélyeket, felolvasásokat, hangversenyeket, műkedvelő előadásokat és – természetesen – minden évben megalakult a korcsolyázó-egylet, mely mesterséges jégpályát készített a Ferenc József téren (ma Szabadság tér), a cukrászda előtt. Oravec-Kis Éva

Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!

Régi szüreti mulatságok Gödöllőn