Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Tíz éve nyitotta meg kapuit a helyreállított gödöllői barokk színház

2013-08-08 10:45:27

Az 1986 őszén feltárt, majd 2002/2003-ban helyreállított gödöllői kastélyszínház Magyarország egyetlen kulisszás rendszerű színháza, ami Európában is ritkaságnak számít. A felújítási munkálatok befejezésével, napra pontosan 10 esztendeje, 2003. augusztus 8-án került sor a nyitóelőadásra, amin Händel: Julius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata.

A gödöllői kastély déli szárnyában – Grassalkovich I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztálya helyén – Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. Bár mind a lovardát, mind az, úgynevezett, sörpincét korábban létesítették a színháznál, a helyszínválasztás tudatos, hiszen így egy összefüggő, szórakoztató egység kialakítására nyílt lehetőség. A kastélyszínház néhány évvel hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház. A herceg 1786-ban pozsonyi és pozsonyivánkai kastélyában is kialakított színházat, amit valószínűleg a főúri szórakozás elmaradhatatlan részének tekintett. II. Grassalkovich Antal ugyanis főképp Pozsonyban és Pozsonyivánkán tartózkodott, Gödöllőre főként tavasszal látogatott néhány hétre. Ekkor azonban itt gyülekezett a környék nemessége, így a vadászatok, ünnepségek programját egészíthették ki a színházi előadások.

A gödöllői kastélyszínház első említése 1785-ből származik, Christoph Seipp német színigazgató ekkor megjelent útleírásában érdekes képet fest Gödöllőről:
„Azt tanácsolom az utazónak – írja –, hogy vegyen bérkocsit, utazzék Pécelre és tekintse meg Ráday báró ritka magánkönyvtárát. Ott nagyon szívesen fogadják és mindenre megfelelő választ kap, amire csak kíváncsi. Onnan vitesse magát Gödöllőre és ha Eszterházát már látta, akkor győződjék meg újból egy magyar mágnás szerencséjéről Grassalkovich herceg kastélyában. Ha már betelt a műalkotásokkal (a természet keveset nyújtott a környéken, de ezen ott helyben rögtön segít, csak inteni kell neki), amelyekre rányomta bélyegét a herceg és felesége, Eszterházy herceg egyik leányának az ízlése, akkor kipiheni magát a színházban. A budai és pesti színtársulatok felváltva játszanak Gödöllőn, egész nyáron, a herceg költségére. A zenét a herceg saját zenekara szolgáltatja.”

A mintegy 100 fő befogadására alkalmas barokk színház – úgynevezett – idényszínházként működött, ami csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején adott előadásokat. Pesti, budai, győri színtársulatok léptek fel, a zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta, amelynek vezetője Druschetzky György, az 1790-es koronázási mű szerzője volt. A herceg a zenészeket a kastély átellenben lévő szárnyának emeletén (úgynevezett, Muzsikus-gang) szállásolta el.
A színházterem hátsó végfalát a karzatok foglalták el, kettős páholysorral a hercegi család és a házi tisztek számára. A nézőtérnek két bejárata volt, az egyik közvetlenül a kert a felől, a másik pedig a karzat alatt. A nézőtér és az előszínpad között helyezkedett el a zenekar úgy, hogy a nézők elláthattak a fejük felett a másfél méter magasságban kezdődő színpadra. A belső falakat – a teret perspektivikusan tágító – dekoratív, klasszicizáló későbarokk (más néven copf) stílusú falfestések díszítették. A színháztermet a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor is két födém behelyezésével – a királyi udvar igényeinek megfelelően – teréből 15 szobát alakítottak ki. A színház ekkor meglévő egykori díszleteit, sok más berendezési tárggyal együtt elárverezték.


Magyarországon nem maradt fenn eredeti barokk kulisszás rendszerű színpad, de Gödöllőn a kastélyszínházban a helyszíni nyomok és külföldi analógiák (például: Český Krumlov) alapján helyreállították a korabeli színpadgépezetet. A gödöllői kastélyszínház színpada – a korabeli barokk színházakhoz viszonyítva kicsinek számított – nyílása 5x4,6 méteres, mélysége 11,3 méter. A helyreállításkor elöl 2 pár prizmát, hátul 3 pár 3 darabos kulisszacsoportot rendeztek el. A gödöllői kastélyszínház tehát három kulisszás rendszerű, három különböző díszlet (utcarészlet, erdőrészlet, kastélybelső) megjelenítésére alkalmas. Az 1986 őszén feltárt, majd 2002/2003-ban helyreállított kastélyszínház Magyarország egyetlen kulisszás rendszerű színháza, ami Európában is ritkaságnak számít. A felújítási munkálatok befejezésével, napra pontosan tíz esztendeje, 2003. augusztus 8-án került sor a nyitóelőadásra, amin Händel: Julius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata. A Barokk színház felújítása a következő évben rangos nemzetközi elismerésben részesült.

A színházterem falai között a helyreállítás óta eltelt 10 esztendőben – többek között – Haydn, Mozart, Vivaldi, Donizetti, Rossini híres dallamai csendültek fel. Magyar, illetve külföldi társulatok (például: Savaria Barokk Kamaraegyüttes, Opera Viva) előadásában operákat (például: W. A. Mozart: Figaro házassága, J. Haydn: A patikus, A. Vivaldi: Il Tigrane, G. B. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló, G. Rossini: Hamupipőke, B. Galuppi: A falusi kávéház), daljátékokat (W. A. Mozart: Bastien és Bastienne, A színigazgató), kamarakoncerteket (például: Ella Péter csembalóművész koncertje), gyermekelőadásokat (például: La Fontaine állatmeséi Lully zenéjére) táncjátékokat (A Napkirályfi, Tündérvilág) láthatott az érdeklődő közönség. Az előadásokon kívül konferenciák, könyvbemutatók, irodalmi és színházi estek színhelye a színházterem, amit az érdeklődők – mint hazánk egyik különleges műemlékét – tárlatvezetés keretében is megtekinthetnek.
Papházi János


Online kaszinók
Magyarország
magyar online casino

Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online