Balkán a város peremén
A mai Máriabesnyő elődje, Besnyő ősibb település, mint Gödöllő, hiszen már a honfoglalás idején is lakott területnek számított. A tatárjárás idején ugyan szinte teljesen elpusztult, ám évtizedekkel később ismét népes faluvá lett. A török hódoltság idején újra elnéptelenedett, de miután a Gödöllőhöz tartozó puszta I. Grassalkovich Antal tulajdonába került, jelentős fejlődésnek indult az élet a területen. Máriabesnyő bizonyos részeit a múlt század elején közkedvelt nyaralóhelyként tartották számon.
A gödöllői településrész régmúltja arra enged következtetni, hogy Máriabesnyőre napjainkban is kiemelt figyelem hárul, az ott lakók rendezett körülmények között élik mindennapjaikat. Ez azonban nem teljesen van így. Annak ellenére nem, hogy az önkormányzatiság elmúlt két évtizedében – Máriabesnyőn is – számos helyen sikerült felszámolni az áldatlan állapotokat. Ám, amint az a képeken is látszik, maradt még tennivaló bőven.
Tócsás, saras, kátyús útszakaszok, bokakiforgató járdák, lepusztult buszmegálló, hosszú évek óta megfeneklett építkezés egyaránt rontják az egyébként festői szépségű besnyői látképet, és borzolják az ott lakók idegeit.
Vannak, akik már-már beletörődtek, hogy az illetékesek malma lassan őröl. Meg különben is, nem árt csendben maradni. Mások elszántabbak: leveleznek a polgármesterrel, a hivatalokkal. Elmondták, abban bíznak, hogy eljön majd az idő, amikor nem csak a választási kampány idején történik valami, és a szóban forgó területen élő magányszemélyek, illetve vállalkozók adójából visszacsordogálnak a forintok a balkáni jelzővel illethető szégyenfoltok felszámolására...
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
