 2024. április 25., csütörtök, Márk |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- ELSŐ KÉZBŐL
- AKTUÁLIS
- MINDENNAPI
Minden bizonnyal a gödöllői érintettek is értesültek arról, hogy az 1990 előtt épült, gázfűtéses családi házak energetikai korszerűsítésére igénybe lehet venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot. A REPowerEU keretből 108 milliárd forintot szánnak a programra: részben támogatás, részben hitel formájában. A házszigetelésre, nyílászárók cseréjére, melegvíz- és gázfűtésrendszer korszerűsítésére felhasználható programban legfeljebb 7 milliós beruházással lehet részt venni legalább 30 százalékos energia-megtakarítás elérésével, amit energiatanúsítványok igazolnak majd.
Gödöllőn is kitörhet a „szomszédok háborúja” - SPORT
- RIASZTÁS
- KITEKINTŐ
Kiállítás a Horthy-bunkerben
| 2011-06-13 11:16:18 |
Június 15-én megnyílik a látogatók előtt a Horthy Miklós kormányzó számára építtetett BBGS bunker. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum közös kiállítása igazi időutazást ígér az érdeklődőknek.
A bunkerbe levezető szűk folyosó falain légoltalmi plakátok láthatók a Hadtörténeti Múzeum relikviáiból. A kiállítás első termében a gödöllői bunker építéstörténetét mutatják be a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből származó rövid szövegekkel és tervrajzokkal, valamint itt lesz látható a bunker makettje is, amit Imhof János készített. Fotók és ismertető szövegek tárják elénk a II. világháborús magyarországi bombázásokat és a légoltalmat, valamint Európa más híres bunkereit, így a berlini Hitler-bunkert, a londoni Churchill-bunkert, a moszkvai Sztálin-bunkert.
A bunker kisebbik helyiségében látványban és hangban is megidézik az 1940-es évek óvóhelyét. A rádióból Karády Katalin dalai szólnak, amiket a légvédelmi riadó, a sziréna és a robbanások hangjai szakítanak meg. A megtervezett, de el nem készült berendezést a Csonka-féle megmaradt belsőépítészeti terv szerint rekonstruálták: hajópadlóval, gerendázott mennyezettel, a falakon lambériával, borovi fenyőből készült bútorokkal és a légoltalomhoz kapcsolódó tárgyakkal (gázálarc, elsősegélydoboz, rohamsisak). Az érdeklődő elolvashatja azt is, hogyan kellett viselkedni az óvóhelyen.
A kiállítást dr. Négyesi Lajos hadtörténész és Kaján Marianna muzeológus rendezte. A kiállítás látrehozásában közreműködtek: Tóth László tervező grafikus, Sőregi Zoltán asztalosmester, Kreko József kárpitos mester, Réti Zsolt szobafestő és a kastély munkatársai, Csikós Csaba üzemeltetési főosztályvezető, Kiss László, Barsy Gyula, valamint Pásztor József.
Néhány érdekes adalék a bunker építéséről
A kormányzó számára az akkori legkorszerűbb, BBGS rendszerű óvóhelyet építtette meg a Budai Várkapitányság. A BBGS rendszerű bunker lényege: a légvédelmi III. osztályú, azaz, a megerősített védőképességű bomba (500 tonna/m2, illetve 1.000 kilogrammt ömegű robbanóbomba) kontakt telitalálata, valamint gáz és szilánk (repesz) ellen védelmet nyújtó bombabiztos bunker.
A tervezésre felkért, képen látható dr. Csonka Pál (1896-1987) műegyetemi tanár – Csonka Jánosnak, a karburátor egyik feltalálójának fia –, mint statikus és építészmérnök, már az 1930-as évektől foglalkozott óvóhelyek tervezésével. A II. világháború idején a Műegyetem légoltalmi vezetője volt, majd az ostrom befejezése után részt vett a Műszaki Egyetem megsérült központi épületének újjáépítésében. Tervei szerint állították helyre az esztergomi bazilika és a budapesti Szent István bazilika kupoláját, illetőleg erősítették meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem udvari nagy előadótermének héjszerkezetű kupoláját. Segédtervezője a gödöllői bunker tervezésekor Pelikán József (1913–1969) építészmérnök volt, akinek a tervei szerint épült meg többek között a budapesti Astoria aluljáró.
Dr. Csonka Pál két bunker-tervet készített a kastély főépületéhez közeli előkertekbe: az egykori Ferenc József előkertbe egy henger alakút, az Erzsébet-előkertbe pedig egy téglatest alakút. A kivitelezővel, (Sorg Antal Építőipari Rt.) és a Várkapitányság főmérnökével (Miklósváry Károly) való egyeztetés után végül a téglatest alakú bunker tervét fogadták el, és valósították meg. Az építési költségek egynegyed részét a Budai Várkapitányság, háromnegyed részét a Honvédelmi Minisztérium fizette. A kormányzónak 1944. július 1-jén mutatták meg a végső terveket.
A föld alatt mintegy 10 méter mélyen lévő bunker építéshez a tervezők számításai szerint 950 m3 földet termeltek ki, és 450 m3-t töltöttek vissza. 50 ezer darab kisméretű tömör égetett falitéglát, 250 tonna portland cementet, 10 tonna (1 vagon) darabos meszet, 220 m3 dunai kavicsot, 310 m3 dunai homokot, 250 m3 különböző szemcsenagyságú bazaltzúzalékot és 250 m3 bazalt-betont, 4,7 tonna bitument, 570 m3 betont, 27 tonna vasat használtak fel.
A levéltári források szerint az óvóhely 1944 decemberében, a front ideérkezésekor még nem volt egészen kész. Csonka Pál 1944. december 22-i levelében arról írt, hogy a Gödöllőt megszálló ellenséges csapatok miatt nem tudta pontosan ellenőrizni a munkálatokat. A megmaradt források azt mutatják, hogy a bunkerbe tervezett bútorokat már nem készítették el. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944 október közepén Németországba hurcoltak, a bunkert soha nem használta.
A kastélyt 1944 végén német, majd orosz katonák szállták meg. A bunker további használatáról ekkortól nincsenek biztos adataink. Annyit tudunk csupán, hogy a későbbi években üzemanyagot (gázolajat) tároltak benne.
Kaján Marianna
Magyarország
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
